Vadas. Marhából és szejtánból.

  • 2013.05.27.
  • 6

Ez volt tegnap a szülinapi ebéd. Egyszer már
régebben írtam
itt róla, de most kicsit másképp készítettem. Ráadásul szülinapi ebéd, így nem "expressz" volt a tempó.Hozzávalók:szejtán szeletek (készítése szintén itt)4 darab kisebb sárgarépa2 kisebb petrezselyemgyökér2 vöröshagyma1 citrom2 babérlevél fél pohár száraz, fehér bor2 dl tejfölmustármajorannaőrölt bors kristálycukorAz utóbbi időben rászoktunk arra, hogy egyszerre több búzahúst készítünk, és a megfőtt szeleteket főzési adagonként lefagyasztjuk. Most is csak ki kellett vennem egy zacskóval.Amikor kiolvadt, alaposan kinyomkodtam belőle a nedvességet.Serpenyőben olajat forrósítottam, és szép pirosra sütöttem a szeletek mindkét oldalát, majd felöntöttem borral.Hozzáadtam a felszeletelt zöldségeket és citromot, a cikkekre vágott
hagymát. megborsoztam, sót tettem rá, és puhára pároltam mindent. A végén kicsit sütöttem is, a jobb ízhatás kedvéért.Közben egy lábasban cukrot karamellizáltam (Korábban ezt úgy szoktam, hogy felöntöttem a zöldségekkel és a levével, de mivel egyszerre készül a vega és nem vega változat, egyszerűbb, ha készítek egy kis karamella szirupot és kettéöntöm.), felöntöttem vízzel és alaposan kiforraltam.
A kissé lesütött zöldségek közül kiszedtem a szejtán szeleteket és melegen tartottam.A mustárt, a tejfölt, a zöldségeket és a velük párolódott citromszeletekből egyet beletettem egy
turmixgép kannájába, hozzáadtam a majorannát, megborsoztam, öntöttem bele a karamellás vízből, és kicsit bekapcsolva tartottam a gépet.Ilyen lett:A húsos szekció marhát kapott.
1 kg-nyi marhacomb6-7 db sárgarépa vastagabb karikákra vágva3 db petrezselyemgyökér vastagabb kerikákra vágva3 db hagyma cikkekre vágva2 citrom felkarikázva4-5 babérlevélsó
majorannaborsmustár0,5 liter tejfölolívaolaj Egy üvegtepsi aljába olívaolajat öntöttem, és szétfolyattam benne. Beszórtam durva szemű tengerisóval. Rátettem a két darabba vágott marhahúst, és befedtem a feldarabolt zöldségekkel, felöntöttem a borral.(Ez utóbbiról, ugyan most zárójelbe téve, de megközelítőleg sem zárójelesen kell elmondanom, hogy az uram unokaöccse, Peti készítette, 2 évvel ezelőtt. Saját termés, nagyon finom házibor, a Hegyaljáról. Ez a palack valahogy elbújt a pincében, valamelyik nap találta meg az uram. Kicsit megijedtünk, hiszen a fóti beton alápincézés nem vetekedhet egy hegyaljai pincével, de a bor minőségéről árulkodik, hogy nagyon is jó volt. Az alkohol egy kicsit "kilógott" belőle ahhoz képest, amilyen új korában volt,
de a tárolási körülményeink ellenére majdnem tökéletesen megőrizte eredeti mivoltát.)Visszatérve: a tepsit letakartam alufóliával és 200 fokon, hőlégkeverésben másfél órán keresztül pároltam, majd még félórán keresztül pirítottam.A mártáskészítési turmixolási eljárás ugyanaz volt, mint a szejtánnal párolt zöldségek esetében, csak itt a mennyiség miatt két karika citromot hagytam benne.(A babérlevelet mindkét esetben kidobtam.)Zsemlegombóccal szoktuk enni, ezúttal is így volt.Hozzávalók:8 db felkockázott nem friss, de nem is száraz zsömle3-4 tojás2 dl-nyi tej5 evőkanálnyi lisztegy nagy csokor felaprított petrezselymzöldsó Régen serpenyőben, olajon pirítottam ropogós pirosra a zsemlekockákat. Mostanában úgy szoktam, hogy sütőpapírral kibélelt tepsiben szétterítem, és olajspermetezővel (a spray kifejezést idétlennek tartom, leírhatatlan) lefújom, grill alatt pirítom. Most viszont már benn volt a marha, amikor eszembe jutott, úgyhogy serpenyőztem, majd papírtörlőn leitattam, amennyire lehetett.A megpirított zsemlekockákat összekevertem a többi hozzávalóval, kigombócoztam (nagyon alaposan össze szoktam nyomkodni), és sós vízben megfőztem. Mi úgy szeretjük (illetve én, a többiek meg még soha nem ettek másmilyet), hogy ha a belseje ropogós marad.A húsos:Visszatérve a készítéshez: legtöbbször húslevesben főtt húst eszünk így, azzal az eljárással, ahogyan az idelinkelt bejegyzésben azt leírtam. Ez leginkább azért van, mert egyébként a főtt hús nem fogy el (igazából csak én szeretem).Ha kifejezetten "vadast" akarunk enni, akkor így szeretem készíteni, mert sokkal aromásabb, mind a húsban, mind a zöldségekben megmaradnak az ízek, és nem agresszív, mint a klasszikus vadas pác. Igaz, számomra majdnem minden agresszív, ami ecetet tartalmaz.