Bátaszéki gulyás, a nagyanyám öröksége

  • 2017.03.11.
  • 2

Nem tudom mitől bátaszéki, de az biztos, hogy apai nagyanyám adta át anyámnak a receptet, kvázi, mint hozományt. Sok mindent nem kapott tőle szegény, de ezt igen. Kapcsolatuk tipikus anyós-meny viszony, inkább iszony volt. Navalya. Ez volt nagyanyám lánykori neve. Nyavalya Borbála. A Boriska.Többen hallani vélték a templomban, ahogy legurult egy súlyos kő róla, amint aláírta az okmányokat, immáron Ámon Gyulánéként. Sajnos a viselkedése ezután sem változott, valahogy megmaradt Navalyának. Semmi nem volt neki jó, nem igazán tudott szeretni, minden érzelmi megnyilvánulása kényszerből fakadt. Nem kedveltük egymást. De ha semmi mást nem is kaptunk tőle, ezért az egyért is köszönet jár neki. Étkezéseink alappillére lett, amit én is átörökítettem saját receptjeimbe, főzéseimbe. Szerves része ez a mindennapok ízeinek. Egyszerű, gyors és nagyon zamatos, mint az összes receptem. Egy edényes, 45 perces, csuda jó ízvilágú leves. Olyan, amire csak azt lehet mondani, hogy hmmmmmm... És most megosztom veled. Vidd hírét a világban, főzz te is bátaszéki gulyást! 

[...] Bővebben!