Velünk, „gasztroizékkel” általában egyáltalán nem könnyű! Pont a napokban mondta nekem Anett, a legjobb barátnőm, hogy ha egy mód van rá, többet nem megy velem étterembe. Egy átlagos vendéglőben ugyanis mindent kritizálok, idegesítő módon okoskodom arról, a kirendelt ételt hogyan kellett volna jól megcsinálni, sznobkodva magyarázom, milyen alapanyagokból lett volna szerencsés dolgozni, ha adott étterem adna magára akárcsak egy kicsikét is (de persze nem ad, tehát minek jöttünk ide…), és hosszan fejtegetem azt is, miért ideje múlt és korszerűtlen az étlap. ...Ha jobban belegondolok, Anett helyében én se nagyon akarnék magammal étterembe menni….
Mindezek ellenére elárulok neked egy titkot, jó? Szép csöndben, amikor senki nem néz oda, mi, az ominózus gasztroemberek legalább annyira imádjuk az old school desszerteket, mint mindenki más. Úgy ahogy vannak, változtatás és újítások nélkül. Mert azok tökéletesek voltak évtizedekkel ezelőtt és ugyan olyan tökéletesek most is.  Ez vonatkozik a karácsonyi süteményekre is, természetesen. Nem mondom, hogy nem szoktam új dolgokat kipróbálni minden évben, de az újdonságokat csak a hagyományos sütemények mellé és nem helyett sütöm. Nincs ugyanis karácsony mézeskalács, mandulás hókifli, bejgli és zserbó nélkül.
[...] Bővebben!