Az újév első napján kvázi kötelező lencsét enni. Hogy sok legyen a lóvé. Mert ez hozzá a kulcs. Aszongyák mások legalábbis.
Nos, én évek óta fogyasztom elsején ilyen-olyan változatban, nagy lelkesedéssel, de akárhogy is szépítem, sajnálatos módon be kell látnom, eddig még nem állt be komolyabb változás az anyagi helyzetemben. Abban azonban mindenkivel egyetértek, hogy a lencse szinte mindenhogy isteni! Ott van például a szintén csodás, görög mód elkészített változatom is, azt is kipróbálhatod. Az év első napján persze nem csak gazdagodni szeretne az ember, de ilyenkor lépnek életbe a tiszavirág életű újévi fogadalmak is, miszerint „most már TÉNYLEG elkezdek fogyókúrázni”, hiszen valahogy le kell imádkozni a testünkről a karácsonyi zabálás napjai alatt felkúszott plusz kilókat. A magyaros lencse pedig, füstölt hússal, sok tejföllel, fehér kenyérrel és virslivel akárhonnan nézzük, sajnos nem tartozik a kimondottan lájtos fogások közé. Mi lenne azonban, ha kapnál tőlem egy olyan lencsereceptet, ami már-már elképzelhetetlenül finom, ízvilága különleges, könnyű és hozzá még szuperegészséges is? Talán az a legjobb, ha inkább leírom, milyen hatást váltott ki belőlem az, amikor először készítettem.
…Az úgy volt, hogy felhívott Szandi. Meg is nyomtam a zöld gombot a telefonon, ám köszönés helyett a következő monológot kellett szegénynek végighallgatnia: - Úristen, de jó! Uramteremtőm, ezt nem hiszem el! Édes Istenkém, mindjárt meghalok! Jajistenem, végem van! - Mondd- kérdezte Szandi kissé döbbenten- tulajdonképpen szex közben zavartalak meg???!!! - Dehogy!- válaszoltam teljes extázisban- csak eszem!
[...] Bővebben!