Az idei húsvétot szeretnénk egy játékkal indítani. Karácsony után ez a következő ünnepi alkalom, amikor újra készülődhetünk és vendégül láthatjuk a családot. Ilyenkor mindenki már jó előre gondolkodik az asztalra kerülő ételeken, a díszítésen, és azon is, hogy kinek mit hozzon a nyuszi. A mi ajándékunk ez alkalommal egy közös játék a Maminti art-tal, amivel csodaszép díszítősablonokat nyerhettek, és segítségül az első húsvéti süti tippünk, amivel méltóképpen zárhatjátok az ünnepi menüt. Először is szeretnénk bemutatni nektek játékunk főszereplőjét, Fejér-Székely Annát a Maminti art megálmodóját:Mikor alakult a Maminti art, és honnan ered a név?Ez a dolog nagyon friss, októberben kezdtem ilyen jellegű tevékenységekbe, ezen a néven. Ugyan egy személy vagyok, de azért gondoltam egy másik név mögé „bújni”, mert
a saját nevemhez másféle munkák kötődtek eddig (formatervezés, ékszertervezés), és szerettem volna elválasztani tőlük.A névnek nincsen konkrét magyarázata, fontos szempont volt, hogy ne csak magyarul lehessen kiejteni, és hogy jó legyen a hangzása. Maminti, a kis zöld tündér egyébként ismert Lázár Ervin meséiből, de nem konkrétan erre gondoltam a névválasztáskor.Először grafikai anyagokkal, és ünnepi alkalmakra készített meghívókkal, dekorációval foglalkoztál. Hogyan jött az ételdíszítő sablonok ötlete? Van valami személyes kötődésed a gasztronómiához?Ahogy már említettem, nagyon friss ez az irányvonal, amiben most dolgozom. Három éve Fémműves tárgytervezőként és design menedzserként diplomáztam a MOMÉ-n, egyetemi munkáim főként a tárgytervezés kategóriájába tartoztak. Már akkor sem csupán egy terület - mondjuk az ékszerkészítés- foglalkoztatott, többször ötvöztem különböző iparművészeti területeket, a diplomamunkám például textiles- fémes irányultságú volt. A grafika mindig is érdekelt, szerettem, és szívesen dolgoztam ilyen jellegű munkákban is, például csoportos munkában jótékonysági akció keretében egy kórház folyosóját falmatricáztuk, aminek a grafikai terveiben vettem részt főként. Annak, hogy most ezzel kezdtem el tudatosan és intenzívebben foglalkozni (Maminti art), gyakorlati oka van: az egy éves kislányom. Az anyukaság, mint új szerepkör és munkakör nagyon boldoggá tesz, imádom. Viszont emellett is keresgéltem azt a szektort, amiben alkothatnék, tervezhetnék- nekem ez lételem. Nagy vágyam a diplomás ruha téma tovább vitele, a baba születése után viszont felmértem, hogy ez jó ideig kivitelezhetetlen, több okból is, amiket most nem részletezek. Ugyanezt tudom mondani az ötvös munkákról is. Így októberben kezdtem el blogolni Maminti art néven, egy meghívó tervezés felkérés után- ez a számítógépes munka örömmel tölt el, ugyanakkor a mostani életmódomba is beilleszthető.A sablon ötlete egy véletlennek köszönhető: egy meghívó tervhez vágattam papírokat saját tervezésű mintával. Az alkalomra, amelyre a meghívó is készült (egy ismerősnek), tortát is sütöttem, s szinte adta magát az asztalon heverő kivágott minta—meg a torta… megszórtam. Az erről készült kép nem várt sikert aratott a közösségi oldalon, sok érdeklődés volt, látom, hogy ez a téma a levegőben van- a gasztronómia, ételdíszítés foglalkoztatja az embereket. Azt is felmértem, hogy a kínálat ezen a téren még nem kiaknázott. (létezik a low cost alacsony minőséggel és a high end- külföldről importált drága minőségi sablonok, melyek ugyan szépek, de nagyon egyfajta stílust képviselnek)Ezután a kivitelezőkkel (csipkedesign.hu) karöltve felkutattunk olyan anyagot, ami a technológiának is megfelel, ugyanakkor étkezési célra alkalmas, és kikísérleteztük az első darabokat.Számomra azért öröm ez a munka, mert elsősorban magam számára terveztem ezeket a sablonokat, s utána gondoltam az értékesítésre. Azt sem titkolom, hogy nagyon szeretek sütni, számomra ez is alkotás, ami valamiért megnyugtat, egyfajta terápiának nevezném, ugyan úgy, mint a rajzolást vagy a mintázást. Szeretek mindig valami újat vagy többet hozzátenni ezekhez. Beleszerelmesedtem a gasztronómiába, és mivel tervező művész vagyok, a gasztronómia esztétikájába is.Hogyan találod ki az egyes kollekciókat?Nem kollekciókról beszélnék ez estben, az első alkalommal terveztem egy kisebb adagot, melyet most nemrég bővítettem egy újabbal. A stílusnál számomra az a fontos, hogy ne kommersz vagy „sablonos” (itt a szó helyénvaló) irányba menjek el, hane