Diós paulette

  • 2019.07.19.
  • 3

Úgy gondolom, ez egy sokáig elálló süti. De nem tudtam meg, mert nagyobbik részét bedobozoltam a Fiamnak, a többi itthon fogyott el. Azaz mégis, mert az utolsó süti ott árválkodott sokáig. Ez nálunk már jelenség, az utolsó sütit mindenki hagyja a másik családtagnak, így az rendszerint megmarad. Egy hét múlva is omlós volt.A receptet
itt
találtam, első ránézésre megtetszett. Hamarosan el is készült. Kicsit növeltem az adagokat, de legközelebb még csökkenteném a zsír mennyiségét, mert mindamellett, hogy én arányaiban csökkentettem, így is túl omlós-törékenynek találtam a tésztát. Kisülve nem volt vele semmi baj, nyersen kissé nehéz volt kezelni.Hozzávalók:A tésztához:35 dkg liszt16 dkg zsír1 csomag sütőpor15 dkg porcukor3 tojássárga2 csomag vaníliás cukor2-3 evőkanál tejA töltelékhez:3 tojásfehérje20 dkg cukor25 dkg darált dióÍgy készült:A lisztet elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a cukrot, sütőport, vaníliás cukrot, tojássárgákat. Összegyúrtam, s annyi tejjel lazítottam, hogy összeálljon a tészta.A fehérjéket a cukorral kemény habbá vertem, majd hozzáadtam a diót és óvatosan összekevertem.A tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam, virág alakkal kiszaggattam, óvatosan tepsibe pakoltam, mert könnyen tört.Mindegyik virág közepére 1-1 teáskanál diótölteléket tettem.
A tepsibe kell helyet hagyni közöttük, mert szétterülnek-megnőnek. Nekem az első tepsivel eléggé összenőtt, a többit lazábban pakoltam.Finom, omlós, könnyű süti, no meg persze diós, ami nem egy hátrány! Legközelebb kevesebb zsírt tennék bele, tej helyett meg kevés tejfölt. És esetleg... a dió alá egy csöpp baracklekvárt.