Múlt hét végén sokat sütöttem-főztem, hogy felpakoljam a "Kisfiam" a második félév kezdetére. Megkérdeztem tőle, mit szeretne, minek a hiányát érzi leginkább. Meglepetésemre a sütit mondta. De azért nem bírtam megállni, hogy a sok süti mellett főtt ételt ne készítsek számára. Lefagyaszthatót is, meg aznapra és másnapra valót.Sütiből többféle készült, egyik a még mindig kedvenc
levendulás keksz, ami hetekig eláll, bár két hét múlva úgyis jön az utánpótlásért. A másik pedig a lereszelt héjú citromok felhasználása céljából született. Nem az a roppanós kekszféleség lett, inkább puha, de finoman citromos ízű, magát etető harapnivaló.Hozzávalók:3 tojás25 dkg cukor25 dkg margarin1 csomag vaníliás cukor50 dkg liszt1 csomag sütőpor3 kisebb citrom kicsavart leveÍgy készült:A tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a megolvasztott margarint is. Beleborítottam a lisztet és a citromok levét. Simára kavartam a masszát.Hagytam pihenni, de csak azért, mert közben sült a többi süti is.Sütőpapírral bélelt tepsibe két teáskanál segítésével kis halmokat raktam, nem túl közel egymáshoz.180 fokos sütőben világosra sütöttem őket, épp csak addig, míg a széle enyhén pirulni kezdett.Miközben sült az első tepsivel, pakoltam a kis halmokat a következőbe.Kissé lágy lett a massza, attól tartottam, szét fog folyni a tepsiben. De egyben maradtak, bár nem lettek olyan púposak, mint a kanalazós kekszek többnyire. A lényeg, hogy finomak!
A kétféle keksz mellett még hamis hájasra is szántam időt, meg pogácsa is készült, ebédre pedig a babgulyás -ezzel kezdtem a napot- mellé csőregét sütöttem. Szó szerint egész nap a konyhában voltam!