Mi ezt az ételt hívtuk paprikás csirkének. És nagyon szerettük! A vasárnapra levágott tyúkocskából leves is főtt, aztán meg is sült, és második fogásnak elkészült vagy krumplival, rizzsel, ritkábban tejfölösen-paprikásan, tésztával vagy nokedlivel,Én életemben nem vágtam tyúkot- szerintem nem tudnám rávenni magam. Nem volt kellemes élmény tanúja lenni ezeknek az eseményeknek gyerekként. De állatot tartó házaknál megszokott esemény volt, s biztosan ma is az. Én boltban veszem a csirkét, pedig a házi, kukoricán nevelt, kapirgálós pipi húsának párja nincsen.Én sem készítem gyakran, de nemrégiben hazafele csirkeszárnyat vásároltam, s menet közben dőlt el a sorsa: tejfölös csirke lesz belőle! :-)Hozzávalók:1 kg csirkehús (comb, szárny, mell, akár vegyesen is)1 nagy fej hagyma1 evőkanál zsírsó, bors1 teáskanál pirospaprika3-4 dl tejföl1 evőkanál lisztszükség szerint kevés tejÍgy készült:A húst beáztattam, megmostam, a szárnyvégeket levágtam.A hagymát apróra vágtam, a zsíron üvegesre pároltam. Az sem baj, ha kicsit megpirul. Rátettem a húst, sót, kevés borsot, pici vizet, és fedő alatt puhára pároltam.Megszórtam egy evőkanál liszttel, a paprikával, beletettem a tejfölt, és összefőztem. Ha szükséges, még sózzuk.Ha nagyon besűrűsödne, kevés tejet öntök hozzá.
Köretnek tészta vagy galuska -nokedli- illik hozzá. Most éppen spagetti volt otthon. Az is megtette! :-)Egyszerű és nagyszerű étel. Amit érdemes megőrizni. Szüleink-nagyszüleink nem bonyolították túl a főzést, mégis finomakat ettünk. Meg persze szinte minden
a ház körül termelt és tenyésztett alapanyagból készült. Csuda tudja, az sem volt könnyű élet, de szép volt...