Diós-vaníliás-csokis szelet

  • 2013.10.30.
  • 7

Ez a süti valamikor nyár végén, ősz elején készült. Nyáron hanyagolom a krémes sütiket, bármennyire is szeretem őket. De egy idő után hiányérzetem támad. Hogy mi is hiányzik, akkor jöttem rá, mikor megláttam ezt a sütit a frissen vásárolt újságban. Neki is láttam hamarosan.Hozzávalók:A tésztához:7 tojásfehérjecsipet só20 dkg cukor1 csomag vaníliás cukor15 dkg darált dió4 evőkanál liszt1 csomag sütőporA krémhez:7 tojássárga20 dkg cukor2 csomag vaníliás pudingpor7 dl tej25 dkg margarin10 dkg étcsokoládé1 evőkanál kakaószögletes vajas- vagy háztartási kekszmaréknyi darált dióÍgy készült:A tojásfehérjéket csipet sóval felvertem, majd a cukorral és vaníliás cukorral tovább vertem, míg kemény lett. Hozzákevertem a diót, kanalanként a lisztet a sütőporral együtt.Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 180 fokon tűpróbáig sütöttem.A krémhez habosra kevertem a tojássárgákat a cukorral, majd hozzáadtam a pudingporokat, s kevés tejjel simára kevertem.A többi tejet főni tettem, a tojássárgás keveréket hozzáöntve állandóan kavarva sűrűre főztem. Kevergetve hagytam kihűlni.A margarint kikevertem, majd kanalanként hozzákevertem a pudingot.
Fele krémet a kihűlt lapra simítottam, majd kiraktam keksszel.
A krém másik feléhez hozzákevertem a felolvasztott, de nem forró csokit és a kakaót, a kekszre simítottam.Tetejét beszórtam darált dióval. Másnapra megpuhult a keksz s jól lehetett szeletelni.
(Recept forrása: Receptözön. 2013/9.)
De ha valaki azt hiszi, hogy aztán telezabálom magam sütivel, téved:-) Többnyire addig tart a kíváncsiságom, míg megkóstolom. Nagyon kell szeressem azt a sütit, hogy két szeletnél többet megegyek belőle. Később még rájárok 1-1 szelet erejéig, aztán lesz belőle tízórai mellé nasi. Akkor miért sütök? Mert szeretek. Más horgászni jár vagy keresztszemest varr, én sütök. A család meg élvezettel elfogyasztja munkám eredményét.