A babos ételek dédelgetett kedvenceim közé tartoznak, de még sohasem készítettem el őket egyformán. Ezúttal ráadásul nem is én voltam az elkövető, hiszen Párom magára vállalta ezt a nemes feladatot.
Mi ketten, alapvetően különbözünk az ételek elkészítésének módszereiben. Míg én legtöbbször improvizálok a főzéskor, nejem az előre eltervezett, leírt recepteket részesíti előnyben. Még egy lényeges különbség is van módszereinkben. Nejem szívesen használ, különféle előre elkészített porokat, néha még szerény mértékben ízesítőket is, míg én a naturális módokat, kizárólag a természet adta, egyszerű élelmiszer alapanyagokat, fűszereket részesítem előnyben. Nagy ritkán akadnak köztük, már feldolgozott, félkész anyagok is, de nejem szerint az idő pénz. Igaza van! A főzéssel eltöltött időt szűken mérik, azt úgy kell beosztani szerinte, hogy jusson idő másra is. Ez különösen igaz volt abban az esetben, amikor több étel készült egyszerre konyhánkban, hiszen napokra előre kellett gondoskodnia a család ellátásáról. Én még (remélem már csak rövid ideig) kizárólag az ételmelegítés igen komoly feladatát tudom magamra vállalni, pedig nagyon szívesen állnék oda a tűzhely elé is. Türelmes vagyok! Szerencsére láthatóan javult az állapotom, és bízom benne, erre is hamarosan sor kerül. Addig viszont hűségesen dokumentálom a konyhában zajló eseményeket, hiszen sokan lehetnek kíváncsiak az ételeink készítésének folyamatára is.
Már jeleztem, hogy a bab az egyik nagy kedvencem. A másik kettő a paradicsom, illetve a káposzta. Nincs is olyan rossz ízlésem ugye? Erőm teljében, számtalan babos ételt készítettem már, ennek viszont kivételesen, csak haszonélvezője voltam. Nejemnek programja volt két napon át, így egy óriási kondérnyi babot készített, valamint bőséges adagnyi fokhagymás sült oldalast, amire nemzetünk ünnepén, rá lehetett járni. Rá is jártunk, fiammal. A bab is olyan mint a káposzta, miszerint minél többször melegítjük, annál finomabb, hiszen "összeérnek az ízek"Ezúttal a legegyszerűbb módon készített csilis bab, "chili con carne" került asztalunkra, majd a hűtőbe, és újra vissza. Ez a folyamat mindaddig folytatódott, amíg nyoma volt a babnak. Nem sokáig! Sok embernek a csilis babról a Bud Spencer főszereplésével forgatott filmek jutnak az eszébe. Ha jobban megfigyelitek, a művész úr viszont mindig hagymás babot evett a filmekben. Rengeteg babos ételt készítettem már bográcsban. Köztük ezt a csilis babot is.
Kicsivel később pedig így csináltam, amiről kezdőknek szóló oldalamon írtam.
Volt olyan, amikor nem is egy, hanem egyszerre négy babos ételemet írtam le, egy blogbejegyzésben. Különféle babsalátáimról szintén jelentettem meg már cikket. Mi sem bizonyítja jobban a babos ételek iránti rajongásomat, mint ez a széles paletta.
Most viszont újabb, ezúttal talán a legegyszerűbb babos étel született, ezúttal Párom jóvoltából.Ez pedig így készült:Hozzávalók: (10 bőséges adaghoz)1 kg. darált sertéshús,1 kg. száraz vörös bab,
1 kg. fagyasztott csemegekukorica,1 pár házikolbász,2 nagy fej hagyma,500 g. paradicsompüré, (papírdobozos)2 csomag csípős, csilis bab alappor,3 kanál étolaj,kevés só,
néhány babérlevél, (a bab főzővizébe)1/2 liter víz, az alapporhoz.A bab előző este be lett áztatva, majd enyhén sós vízben, néhány babérlevéllel együtt meg lett főzve. A gyorsfagyasztott kukorica úgyszintén, külön fazékban. Amikor megfőttek, le lettek szűrve. A babnak bő két órányi, a kukoricának 20 percnyi főzésre volt szükség. Egy nagyobb fazékban olajon meg lett párolva a két fej nagyon apróra vágott vöröshagyma, majd a darált húst is hozzá lett adva, és annak fehéredéséig lett pirítva. Felöntöttük fél liter vízzel, amiben jól elkevertük a két tasaknyi alapport. Állandó kavargatás mellett összefőztük, majd a paradicsomszósszal is összekevertük. Belekerült a fazékba, a karikákra vágott szárazkolbász, valamint a leszűrt főtt bab, és a kukorica is.
Rövid főzés után elkészült az étel.