Ahogy nő a szupermarketek kínálata, úgy van egyre nehezebb dolga a vásárlóknak: Mi alapján válasszunk olajat? Melyik halat emeljük le a polcról? Érdemes-e januárban epret venni? Azoknak segítünk, akik az ételek íze és ára mellett azok egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszik, mielőtt beteszik azt a bevásárló kocsijukba. Az étkezésünk, az élelmiszereink, a konyha takarítása ugyanis mind-mind meghatározzák ökológiai lábnyomunk méretét, ennek csökkentésében próbálunk segíteni az alábbi néhány tippel.
1. Kezdjük az alap(anyag)okkal!
Nem is gondolnánk, de azzal, hogy milyen ételeket választunk, főzünk otthon, befolyásoljuk a környezetünkre gyakorolt hatásunkat. Ha szeretnénk tenni a klímaváltozás ellen, érdemes a helyi, szezonális alapanyagokat választani, hiszen így megspórolhatjuk a szállításból eredő károsanyag kibocsátást és sok felesleges csomagolást is. Ráadásul minél közelebbről jött zöldséget, gyümölcsöt veszünk, annál frissebb és egészségesebb terményeket ehetünk. Hasznos tehát egy pillantást vetni a származási országra a csomagoláson, hiszen a helyi termékek vásárlásával a helyi gazdaság fellendítését is segíthetjük.

Design: Kőfaragó Anna
2. Kérjünk segítséget!
Nincs abban semmi kivetni való, ha segítséget kérünk a vásárlás során, például a termékek csomagolásától. Szelektálhatunk az áruk között az alapján, hogy számunkra mik a kiemelten fontos területek – legyen az az állatjólét, a vegyszerek minimalizálása vagy akár a tengeri élővilág megóvása – hiszen több nemzetközi és hazai minősítő szervezet vizsgálja az élelmiszereket különböző szempontok szerint. Hasznos lehet megjegyezni először azt a néhányat, ami már itthon is elterjedt - például a hazai és az Európai Uniós bio minősítések, a fair trade (méltányos kereskedelem) és az MSC/ASC (fenntartható halászat/haltenyésztés) jelzéseit -, majd szépen lassan egyre többet megismerni és beépíteni a vásárlási rutinunkba.
3. Olajos kérdés
Manapság nagyon elterjedtek a mindenféle egzotikus növényi olajak, mint például a kókusz-, vagy pálmaolaj. Ezek mind trópusokon teremnek, így hosszú utat kell megtenniük, míg a konyhánkba kerülnek. Azt javasoljuk, hogy válasszuk a hazánkban is megtermő növények olajait, mint például a napraforgó. Nagy örömünkre már olyan napraforgó olajat is találunk a boltok polcain, ami ISCC PLUS (International Sustainability and Carbon Certification System) tanúsítvánnyal rendelkezik. A megjelölt Vénusz 100% napraforgó étolajak Magyarországon kategóriájukban elsőként tudhatják magukénak az ISCC PLUS tanúsítványt, amely logó már a palackok címkéjét is büszkén díszíti. Az Európai Bizottság által is elismert, független tanúsítók által kiadott tanúsítvány garantálja, hogy az termék előállításához szükséges alapanyag-mennyiséget fenntartható forrásból szerzi be az adott cég, ennek ellenőrzése a termőföldtől egészen a végtermékig terjed. Ha pedig már ilyen szuper fenntartható olajat használunk, figyeljünk arra is, hogy a fáradt olaj az arra kijelölt gyűjtőhelyen végezze, semmiképp sem a szemétben vagy a lefolyóban.
4. Főzés közben is “zölden”
Azzal, ha egy kicsit odafigyelünk sütés-főzés közben, nemcsak a környezetünknek teszünk jót, de pénzt is spórolhatunk. Ha a főzőlap méretéhez passzoló edényt vásárolunk, azzal megakadályozhatjuk, hogy az energia “elszökjön”. Ezt úgy is elérhetjük, ha mindig használunk fedőt, így a főzés ideje akár a felére is csökkenthető. Megéri, nem? Sütés közben pedig bármennyire is csábító, próbáljuk meg a lehető legkevesebbet nyitogatni a sütőajtót, amivel a hőveszteséget csökkenthetjük, ezzel is energiát spórolva. Hulladék mennyiségünket is redukálhatjuk, ha beszerzünk egy többször használatos sütőlapot. Amennyiben erre nincs lehetőségünk azzal is sokat teszünk a környezetért, ha a tiszta sütőpapírt többször felhasználjuk.

Design: Kőfaragó Anna
5. Tiszta konyha, környezettudatos ház(tartás)
Sajnos a konyhai ügyködés után elkerülhetetlen a takarítás, azonban ezt is végezhetjük úgy, hogy kevésbé ártsunk a környezetnek. Emellett pénzt is spórolhatunk vele, hiszen két, nagyon egyszerű alapanyaggal elvégezhetünk nagyjából mindent, kivéve a mosogatást. Az egyik a szódabikarbóna, ami kitűnő súrolószer, nedvesítve edények, sütő, főzőlap tisztítására is alkalmas. A másik pedig az ecet, ami vízzel hígítva – és ha nem bírjuk a szagát, pár csepp illóolajjal kiegészítve – remek felmosószerként funkcionálhat, magában pedig – különösen legalább 40°C-ra melegítve – jó vízkőoldó. Ha pedig mégis a „bolti” tisztítószerek mellett döntünk, érdemes a termék környezetbarát összetételét garantáló logókat keresni a csomagoláson.
 
A cikk megjelenését a Vénusz támogatta.