Tavaly a Felelős Gasztrohős elkészítette a magyar feliratot egy rövid videóhoz, amit a főleg amerikai tagokból álló Food Mythbusters (étel-mítoszírtók) csapat készített a nagyipari mezőgazdaság káros hatásairól. A videó azzal a manapság borzasztóan elterjedt nézettel helyezkedik szembe, hogy a nagyipari termelés a növekvő népesség élelmiszerszükségletének kielégítéséhez elengedhetetlen.

A nagyipari mezőgazdaság hívei azt állítják, hogy a gépek és a legújabb növényvédőszerek, műtrágyák használata segít a gazdáknak, hiszen  használatukkal nagyobb mennyiségek termelhetők/tenyészthetők és kisebb a veszteség: így az egységnyi termékre jutó költség is kevesebb. Sajnos azonban a szomorú valóság az, hogy a gazdák csak még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek az évek során, ráadásul a termőföld minősége is romlott, a biodiverzitás pedig csökkent a rovarírtószerek nagyarányú használata és a legellenállóbb haszonnövények elterjedése miatt. A gazdák függnek a növényvédőszert és műtrágyát gyártó cégektől, mivel a föld az elmúlt 10 év során olyan komoly terhelésnek lett kitéve az évi többszöri betakarítás lehetőségét és a nagyobb terméshozamot garantáló műtrágyák miatt, hogy használatuk nélkül már alig termékeny, míg a kártevők a monokulturális termesztésnek és az erős írtószereknek köszönhetően túlélőkké váltak. Ebből az ördögi körből már nagyon nehéz kiszállni. Azok a gazdák pedig, akik nem hajlandóak csatlakozni a nagyiparhoz, kénytelenek minimális nyereséggel dolgozni, hogy tartani tudják a nagyban termelő versenytársakkal az iramot.
A nagyipari mezőgazdaság létjogosultságát megingatva már az ENSZ is tényként kezeli, hogy a világon jelenleg megtermelt élelmiszer mennyisége bőven elég lenne minden egyes ember megfelelő táplálására, tehát az a közel egy milliárd ember nem mennyiségi okokból éhezik. Azt is kutatások igazolják, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada a kukában végzi. Akkor meg minek is növeljük a termelékenységet?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a fenntartható méretű és természetes módon gondozott mezőgazdaságok jobban ellenállnak a természeti szélsőségeknek. Ha egy földbe éveken át ugyanazt a növényt ültetik, akkor az kizsigereli azt a területet; a megfelelő vetésforgó alkalmazásával azonban a föld jó minőségű és nagyobb teherbírású lesz. A különböző haszonnövények váltogatása nem csak, hogy a földnek tesz jót, de a kártevők elterjedését is mérsékli. 
De hogyan segíthetjük mi, egyszerű fogyasztók, a kis méretű, fenntartható mezőgazdaságokat? A legegyszerűbb módja, ha elmegyünk a piacra ahol kitapasztaljuk, melyik gazdától érdemes vásárolni. Van azonban ennél egy szervezettebb módja is a gazdák támogatásának, ez pedig az ún. közösség által támogatott mezőgazdaság rendszere. A “doboz rendszer”-ként is emlegetett modell összekapcsolja a városban élő, vagy saját magát élelmiszerrel ellátni nem tudó fogyasztót a gazdákkal, kiküszöbölve a nagy- és kiskereskedőket. Így a kereskedők haszna a mezőgazdaságból élőkhöz, tehát közvetlenül az értéket előállítókhoz kerül, és a fogyasztó is olcsóbban juthat a szükséges zöldséghez, gyümölcshöz, húshoz, tojáshoz stb. A rendszer további előnye, hogy a fogyasztó megismeri a gazdát, a munkafolyamatot, ha akar még segíthet is, így a termékek minőségét is ellenőrizheti és közelebb kerül a természethez.
Már Magyarországon is működik több ilyen “doboz rendszer”. Kigyűjtöttünk nektek néhányat:
miskolci ProLecsó,
tahitótfalui Három Kaptár Biokert,
szegedi Évkerék Ökotanya
érdi Natúr Kosár
budapesti Szatyor Bevásárló Közösség; Neked Terem
Érdekel, hogy a gyakorlatban hogyan működik egy doboz közösség, te is szeretnél segíteni egy új közösség indításában, vagy csatlakozni egy már meglévőhöz? Ha igen, akkor ugorj le április 20-án Veszprémbe, ahol a Tudatos Vásárlók Egyesülete szervezésében a Három Kaptár Biokert egyik gazdálkodója elmond pár lényeges lépést. További információk az előadásról és külföldi példák a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján találhatók.
 A fényképek a Tudatos Vásárlók Egyesületétől és a http://www.policymic.com oldalról származnak.