Már régóta egyik nagy kedvencünk az egyre több helyen felbukkanó Hummus Bar. Közülük pedig különösen szeretjük az Október 6-a utcán található éttermet (ez volt talán az eredeti?), hiszen itt igazi laffával törölhetjük tisztára a hummusszal megkent tányérunkat, és teát is kapunk, mikor belépünk az ajtón. A hummusz egyébként egy meglepően kevés összetevőből álló finomság (nem úgy, mint a talajban található humusz, amelyben bár sok minden van, mégsem hiszem, hogy harmonizálnának az ízei): vagyis csicseriborsó, citromlé, olaj, só, fokhagyma, tahini és egy kis olíva olaj keveréke. Egészséges is, finom is, laktató is – vegáknak pedig különösen jó fehérjeforrás. A Bárban a választék elég nagy, bár amióta megnyílt az étterem, szerintünk nem változott. Sok ételnél ez nem is tűnik olyan nagy gondnak (környezetvédelmi szempontból legalábbis), hiszen a húst, tojást, paradicsompürét, kuszkuszt, lencsét, laffát nem érinti erősen a szezonalitás. Vannak azonban saláták (például az uborkából és paradicsomból álló arab saláta), gombát és padlizsánt tartalmazó fogások, és répa is szinte mindenhez jár. Bár nem vagyunk közel-keleti gasztro specialisták, az a sejtésünk, hogy vannak még rejtett gyöngyszemek a receptes könyvben, amelyből a szezonalitásra hivatkozva be lehetne csempészni néhány újdonságot a kínálatba. Sajnos az italkínálat ennél valamivel rosszabbat sejtet: a házi limonádé (éljen!) mellett ugyanis exotikus gyümölcsleveket is találunk a listán (guava, mangó, gránátalma), illetve attól félünk, sokan döntenek a műanyag palackban ki-tudja-honnan hozzánk érkező jegesteák, multivitaminok és különböző szénsavas termékek mellett. (Ezeket pedig mind-mind hűteni kell ám, nem úgy, mint mondjuk a hazai termelői szörpöket.) Üveges söröket is találunk több égtáj felől (amerikai, cseh, német). Egyszóval ezen a téren van még mit "zöldíteni".
Az étterembe belépve egy pohár menta teával fogadtak minket, mi pedig leültünk egy hátsó asztalhoz, ahonnan ráláttunk a laffa készítő mesterre. A laffát egyébként azért is szeretjük annyira, mert így elkerülhető az a sok-sok műanyag csomagolóanyag, amelyben a pitát amúgy megvásárolja az étterem (egy másik Hummus Bárban úgy láttuk, kb ötösével vannak csomagolva). Nem kellett sok idő, hogy eldöntsük, mi lesz az aznapi vacsoránk, hiszen nagyjából tisztában vagyunk már vele, hogy mit takar a sejtelmes sabih, pargit vagy shakshuka megnevezés. Egy saláta tapas tálra (hat általad választott saláta egymás mellett szépen sorakozó kis tálkákban), egy gombás hummusz tálra és egy Sabih szendvicsre esett a választásunk, és egyiket sem bántuk meg.
Ha helyben eszik az ember, kevés szeméttel megúszhatja, hiszen rendes tányérban érkezik minden, egyedül a szendvics körül van egy kis csomagolás. A Hummus Bárból azonban rendelni is lehet, ebben az esetben pedig műanyag tányér váltja fel a kerámia helyét, és jön vele egy jó adag műanyag fólia is. Mi a házhozszállítási tesztet egyébként a Bartók Béla úti étteremből végeztük el, itt a pitában érkező szendvicset szerencsére nem csomagolták túl: egy kis műanyag zacsiban és egy papír zacsiban érkezett. Kiszállítás egyébként jelenleg három étteremből kérhető, mindhárom helyről robogón érkezik az ételünk.

Amikor érdeklődtünk a környezetvédelmi elkötelezettségről, sajnos nem kaptunk túl