All-you-can-waste: a nagy választék sötét oldala

  • 2013.01.18.
  • 0


A múlt héten munkahelyi évzáró/nyitó vacsorán vettem részt, amit a Trófea Grill nevezetű vendéglátó egységben tartottak. Még soha nem voltam ilyen all-you-can-eat típusú étteremben, leszámítva talán a nyaralások alkalmával eléggé tipikus szállodai svédasztalos reggeliket, ami nekünk magyaroknak általában all-you-can-eat-be csap át.
Az ilyen helyek lényege, hogy egy fix összegért cserébe, a szimpla ebéd/vacsora időtartamához képest meglehetősen hosszú időn keresztül a vendég azt és annyit eszik a folyamatosan újratöltött kínálatból, amit és amennyit akar. Van, aki azért megy el ilyen helyekre, hogy olyan fogásokat is kipróbáljon, amiket egyébként nem engedne meg magának, vagy eszébe se jutna, hogy létezik. Mások azért mennek, hogy nyugodt körülmények között megünnepeljenek egy szülinapot, eljegyzést, előléptetést. És vannak, akik azért mennek, mert szeretnek enni, sokat, nagyon sokat, és erre még mindig ez a legolcsóbb és leghangulatosabb megoldás.
Tekintettel arra, hogy ez a fajta étkeztetés manapság már Magyarországon is egyre népszerűbb, a Felelős Gasztrohős csapata úgy döntött, hogy megvizsgálja, vajon milyen környezeti hatásai vannak egy ilyen vendéglátóhelynek.
Az első tényező, ami kapásból az eszünkbe juthat, az az elfogyasztott étel mennyiségével járó környezetterhelés. Abban mindenki egyetért, hogy egy ilyen típusú étteremben -a kevés kivételtől eltekintve- az ember jóval többet töm magába, mint amennyit egy hagyományosban, vagy amennyit otthon enne. Az is jellemző, hogy mivel egy fix összeget fizetünk, jellemzően nem foglalkozunk azzal, hogy miből, mennyit szedünk magunknak, és, hogy azt vajon meg tudjuk-e enni, vagy ott hagyjuk a tányérunk szélén, mert mást kívántunk meg és inkább abból szedünk egy újabb, esetleg szintén nem túl racionális adagot. Kiindulva a hagyományos éttermekben jellemző “kifizettem, most már megeszem” típusú hozzáállásból, feltételezhető, hogy az all-you-can-eat étteremben az átlagosnál több a tányérokról a kukába kerülő ételmaradék.
Számtalan kutatás bizonyította már, hogy sajnos sokszor annak, hogy mennyit eszünk csak kevés köze van ahhoz, hogy mennyire vagyunk éhesek. Tudat alatt olyan dolgok, mint a tányér mérete vagy akár a tányér és az étel színe közötti kontraszt is “segíthet” bennünket abban, hogy többet vegyünk a tányérunkra a kelleténél. Egy, a moziba járók között lefolytatott kutatás rámutatott, hogy még akkor is megesszük, amit nagy csomagban kapunk, ha nem is finom. Egy philadelphiai kísérlet résztvevőinek popcornt adtak a kezükbe a mozifilm előtt. A társaság fele 120 g-os, a másik fele 240 g-os kiszerelést kapott. Az adagok egy része friss volt, másik része pedig 14 napos. A film végén megmérték a megmaradt mennyiséget és arra az eredményre jutottak, hogy a friss popcornt fogyasztók 45,3%-kal (!) többet ettek, amikor nagy zsákban kapták a kukoricát; de még azok is 33,6%-kal többet nassoltak, akik azt jelezték, hogy nem ízlett nekik a (régi) rágcsálnivaló.
De visszatérve a tányérra. Múlt heti Trófea látogatásom során megdöbbenve tapasztaltam, hogy amint megettem az utolsó falatot a tányéromról, vagy összeraktam az evőeszközömet, máris ott termett egy pincér, és vitte el a használt tányért, hogy még véletlenül se kelljen ugyanabba a tányérba szednem a következő típusú ételt. Ez eléggé higiénikus, igen, azonban az általam egy este alatt ilyen módon termelt 4 vagy 5 tányért beszorozva a hely kapacitásával (ami ránézésre olyan 100 fő, és voltunk is vagy 80-an) 320-400 tányér elmosása nem szolgálja a környezet érdekeit, még akkor sem, ha erre szuper energiahatékony és víztakarékos ipari gépek állnak rendelkezésre. Én meg tudom oldani, hogy ugyanazon a tányéron egyek túrós csuszát és kipróbáljam a sushit. Persze az nem, aki a túrós csusza felét meghagyja.
A Trófea honlapja szerint náluk több, mint 100 féle étel megkóstolására van lehetőség. Melyik hagyományos étteremben van ilyen vastag menü? A hagyományos típusú éttermekben az étlapon található ételek 80%-a a vendég rendelésére kapja meg végleges, megsütött, megfőzött formáját, a többi a mélyhűtőben marad, várva a következő napot. Csak kis százalékban kockáztatják meg az éttermek, hogy az aznap ki nem választott ételt ki kelljen dobni, de még így is komoly mennyiség kerül a kukába (a vásárolt étel 10-15%-a). A Trófea esetében az összes lehetséges étel ott van a pultokon. Még a látványgrillezésre váró húsok és halak is ki vannak téve a vendég szemeinek gyönyörködtetésére, amiket, ha esetleg nem fogynak el, nyilvánvalóan nem lehet a következő estén újrafelhasználni az 5 óra hűtés nélküli tárolás miatt. Ráadásul a pultok azonnali újratöltése miatt alig, hogy elkészült az első adag, a szakács állhat is neki az újabb adag elkészítésének: tehát az amúgy is rengeteg étel közel dupláját el kell készíteni.
A hagyományos éttermek (a nyitást követő pár hónapon belül) elég jól meg tudják tippelni a napi ételmennyiséget. Néhány ünneptől eltekintve a napi forgalmat szinte tökéletesen be lehet lőni, tehát a raktáron lévő, nem lefagyasztható készletek is állandóak, tekintettel arra, hogy az adagok fixek, nem függnek nemből és életkorból adódó fogyasztási szokásoktól. Az all-you-can-eat éttermeknél szintén van ugyan egy tól-ig becslés, de az “olló” ez esetben jelentősen szélesebb.  
A tányéron hagyott ételmaradék problémáját már külföldön is észrevették az all-you-can-eat étteremláncok. Működnek Kínában, Dubaiban, Angliában, de még Magyarországon is olyan all-you-can-eat éttermek, ahol a vendégnek mennyiség arányosan fizetnie kell a tányérján meghagyott maradék után (grammban számolva), ezzel is az ételhulladék megelőzésére sarkallva a fogyasztókat.
A fentiekből azonban az is kiderül, hogy nem kizárólag az étterem típusa az, ami miatt az all-you-can-eat éttermek sokkal környezetterhelőbbek, mint egy hagyományos étterem. A fogyasztókon is múlik, hogy az étkezés csupán fenntarthatatlan mértékű pazarlás, vagy egy baráti társaságban töltött kellemes vacsora lesz.
Múlt héten én is tettem egy kísérletet; mivel a céges rendezvény este volt, amikor már nem szoktam sokat enni, elhatároztam, hogy csak annyit eszem, amennyire valóban szükségem van. Sikerült! Kizárólag előételt és desszertet ettem, kellemesen jóllaktam, nem volt olyan érzésem, hogy kipukkad a hasam. Továbbá bűntudatom sem volt amiatt, hogy mit hagyok a tányéromon.
Tehát kedves Felelős Fogyasztók, ha tehetitek, kerüljétek az all-you-can-eat helyeket! Ha pedig mégis kedvetek támad kipróbálni, annyit egyetek, amennyire a szervezeteteknek szüksége van, hiszen ezzel a környezet mellett a saját egészségeteket is véditek!
* Az ételpazarlással, illetve azzal kapcsolatban, hogy szándékoznak-e valamilyen hulladék megelőző intézkedést bevezetni, megkerestük a Trófea Grill vezetőségét, de "lapzártáig" nem kaptunk választ. Amint ez megérkezik, közzétesszük a blogon. *

A fotókat az egyik Trófea oldaláról kölcsönöztük+innen+innen.