Táslich

  • 2013.08.30.
  • 7

Rosh Hasana első napján, az ima után együtt átsétáltunk a Feneketlen tóhoz, hogy áldás kíséretében, bűneinket megtestesítő kenyérmorzsát dobáljunk a vízbe. „és vesd a tenger mélységébe bűneiket”. Kb 20 főből álló csapatunkban értelemszerűen nagy arányban képviseltették magukat jellegzetes sapkát viselő férfiak. Egy szembejövő fiatal anyuka mégis azt felelte csöpp gyermeke kérdésére: ezek esküvőről jönnek? nem, inkább keresztelőről.:)Azután remek folklorisztikus látványosságot nyújtottunk a Hemingway teraszán ebédelő turistáknak, majd bűneimtől megszabadulva kimentem a piacra, hogy beszerezzem az ünnepi vacsorához szükséges alapanyagokat. Persze senki ne higgye, hogy ennyivel megúszhatja, jom kipur-ig bocsánatot is kell kérni azoktól, akiket ezévben megbántottunk.Mivel a Fehérvári úti piac gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált - az ember azt hinné, már minden utcát felbontottak, amit csak lehet, de nap nap után azzal szembesülök, hogy még mindig vannak új kiaknázatlan lehetőségek, amit le lehet zárni. Így mégiscsak kezdek átpártolni a Nagycsarnokhoz, ami jelenlegi lakóhelyemhez közelebb is van, csak ugye van, aki a szokásainak rabja. És ez alkalommal nagy pirospontot adományoztam a csarnoknak, mert ott leltem rá a világ legtökéletesebb, legpirosabb, legnagyobb és legszebb gránátalmájára, ami nem hiányozhat az újévi asztalról.A fotón kis patkányszerű állatok próbálják megrohamozni, őket is ugyanott sózták rám.