A kreativitás és az ihlet forrásai

  • 2016.07.24.
  • 5

Az én felfogásomban a főzés a kreativitás kifejezésének egyik módja. Korábban többféle módon próbálkoztam, hogy a kreatív tevékenység iránti igényemet kielégítsem: üveget festettem, gyöngyöt fűztem, írtam, rajzoltam, szabtam-varrtam, ám a leghasznosabb kreativitási eszköznek mindmáig a főzés bizonyult. No, a szabád-varrás pedig a második helyen.Ismerjük el, mindkettő elég tevékeny foglalkozás. Időigényes is, ez már igaz. De időnek jelenleg úgysem vagyok híján.Az, hogy a kreativitás honnét táplálkozik, szerintem változó. Az ihlet (ha éppen jön), jöhet sok helyről. A főzésre vonatkozóan különböző ihletforrásaim vannak. Az egyik, természetesen, a végeláttahatlan szakácskönyv- és receptgyűjteményben való szemezgetés. Van, hogy csak lapozgatok, és onnét jön az ötlet. Van, hogy egy konkrét receptnek állok neki, de persze menet közben mindig változik valami. Aztán, van az a változat is, mikor a közértben, vagy a piacon mászkálva várom az isteni sugallatot, hogy vajon miből mi legyen az ebéd. Igazából ez a leggyakoribb. Az is előfordul, hogy valahol meglátok az étlapon egy fogást, ami megtetszik, vagy épp olyat eszem, amit szívesen reprodukálnék. És van az ötösik opció, mi szerint: mi van itthon? mi az, ami az előző főzésből megmaradt, mert túl sokat vettem? vagy, nincs kedv, idő, energia elmenni bevásárolni, úgyhogy elő a kamrát, a hűtő alsó rekeszeit, és a mélyhűtőt. Ha utóbbi picit nagyobb lenne, minden bizonnyal több lehetőség közül választhatnék ilyen esetekben. De mivel nem a legméretesebb mélyhűtővel rendelkezünk, korlátaim vannak.Szerintem egyébként ez a legutolsó változat kívánja és provokálja a legtöbb kreativitást, hogy a maradékhasznosítás, valamint a kamrakaja kategória ne a tonhalas tésztában merüljön ki. Engem ilyenkor kap el leginkább a vállalkozó szellem és dobálok bele a sperenyőbe olyan dolgokat, melyeket más körülmények között valószínűleg nem tennék. Így történt ez a minap is. Zellert, tésztához? De, mit lehetne tenni, megmaradt, el kellett használni, a többi zöldséggel együtt. Az eredmény? Még engem is meglepett, sokkal, de sokkal finomabb ízvilág kerekedett ki belőle, mint eredetileg gondoltam volna. :) Bátroan ajánlom mindenkinek. :)Tejszínes-csirkés spagetti téli zöldségekkelHozzávalók 4 személyre:- 20 dkg durum tészta - 30 dkg csirkemellfilé- 3 szál szárzeller- 1 kis póréhagyma (kb. 12 dkg)- 1 nagyobb szál sárgarépa (kb. 8 dkg)- 3 nagyobb fej csiperke gomba (kb. 5 dkg)- 3 dl tejszín- 1 kis fej vöröshagyma (kb. 8 dkg)- 3 gerezd fokhagyma- só, bors, olívaolaj- szerecsendióA tésztát lobogó sós vízben kifőzzük.A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk. A zellert 1 centis szeletekre felvágjuk a póréhagymával együtt, a sárgarépát pedig kb. fél centi vastagságú hasábokra vágjuk. A gombát felszeleteljük. A csirkemellet megtisztítjuk, majd apró kockákra vágjuk a húst. Egy magasabb falú seprenyőben kevés olajat hevítünk, és megsütjük benne a csirkekockákat, közben sózzuk, borsozzuk. Ha megsült, lefedve félretesszük a csirkét. A serpenyőben újra kevés olívaolajat hevítünk, megdincszteljük benne a vöröshagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a sárgarépát és a zellert, 2-3 percig nagy lángon pirítjuk. Hozzáadjuk a póréhagymát, a gombát, és kevéske víz hozzáadásával 3-4 percig lefedve pároljuk a zöldségeket. Közben megsózzuk. Amikor már kezdenek a zöldségek puhulni és a póréhagyma szétesni, visszatesszük bele a csirkét, felöntjük a tejszínnel és szerecsendióval fűszerezzük. Pár percig főzzük, amíg besűrűsödik a szósz. Ha kell, sózzunk még rajta, és kész is.Aki szeretné, kis reszelt sajttal is megbolondíthatja a tetejét.CH tartalom: 46 g CH/főKalóriatartalom: 436 kcal/fő