Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az egyik legértékesebb és egyben leggyakoribb vadzöldség

  • 2018.07.19.
  • 1

Ki ne ismerné a gyermekláncfűnek is nevezett, mindenféle gyepben előforduló pongyola pitypangot. Tejnedves, kesernyés ízű, gyakori gyomnövény, de akár a szuperélelmiszerek közé is sorolhatnánk.
Sárga virágai tavasszal tömegesen virítanak sokfelé, tőlevélrózsája egész évben látható. Évelő faj, gyökerében a tartalék tápanyag, amivel áttelel az, az inulin, mint a csicsóka gumókban és még jó pár vad gyökérzöldségben is.
Ehető, kóstolható
minden része.Felismerése:
Valószínűleg nem nagyon kell bemutatni ezt a fajt, szinte mindenki ismerheti, aki nyitott szemmel jár. Levelei tőrózsában állnak, megnyújtott nyelv alakúak, de mélyen fogasak, kacúrosak, és nagyon változatosak. A 8-10 cm-es szár (tőkocsány) csőszerűen üreges, rajta levelek nincsenek. A tőlevelek is és a tőkocsány is tejnedvet tartalmaz, ha ruhánkra cseppen, azt barnára festi. A tejnedv nem mérgező, de irritáló lehet az arra érzékenyek bőrén. A csúcsálló aranysárga „virág” tulajdonképpen fészkes virágzat, sok apró virágból áll. A virágzat borult időben összecsukódik. Virágzás előtt tőlevél-rózsája összetéveszthető néhány rokonával, de leginkább a tőleveleiben igen hasonló mezei katánggal. Az azonosításban segít, hogy a pitypang levelei soha nem szőrösek, a mezei katáng levele legalább a levélereken szőrös. A pongyola pitypang közeli rokona a hozzá nagyon hasonló szarvacskás pitypang (Taraxacum laevigatum) ugyanúgy használható, mint a pongyola pitypang.
Gyűjthető, ehető részek:
Az egész növény ehető, de a fiatal leveleket, elsősorban a tőrózsa közepéből a legjobb gyűjteni. Gyűjthetjük a bimbókat és a virágzatot, valamint frissen elrágcsálhatjuk a tőkocsányt (szárat) is.Gyökere is ehető, de tea vagy kávészerű ital is főzhető belőle.Gyűjtése:
A leveleket egész évben szedhetjük, de a legjobb ízűek tavasszal.

A gyökeret ősztől tavaszig, a bimbót és a virágzatot akkor szedhetjük, amikor megjelennek. Gyakori gyomfaj, ha tiszta helyen találjuk, akkor szabad gyűjteni. A halványított pitypang "készítése" is ismert. Ez annyit jelent, hogy a pitypangleveleket gyűjtés előtt fénytől elzárva, letakarva tartják, ettől zöld színük halványul, és kesernyés ízük is mérséklődik. Van, ahol a halványított levélzöldséget piacokon is árulják.

Felhasználása:
Nyersen és főzve is ehető minden része. Ha keserű, akkor hideg vízben áztatással mérsékelhető a keserű íz. A leveleket leginkább salátaként ehetjük, főzve kisebb mennyiségben, inkább mással keverve. Bimbói is zöldségként ehetők vagy ecetes-sós kapriszerű savanyúságot is készíthetünk belőlük. Szétbontott virágzata, sárga virágocskái is tehetők salátába, fűszervajba, utóbbit szép sárgára színezik. Szirupot, zselét is lehet készíteni a virágok főzésével és áztatásával, de nincs jellegzetes íze, fűszerezni kell. A gyökér ehető, de keserű, áztatni kell. Megszárítva, darabolva, megpörkölve, megdarálva kávépótlóként vagy teaszerűen főzve is meg lehet kóstolni.Táplálkozási értékei, hatásai: A pitypang számos erénnyel rendelkezik. A levél, jelentős mennyiségű káliumot, nyomelemeket, cukrokat, vitaminokat és inulint tartalmaz. Antioxidáns hatása is bizonyított. Vércukorszint csökkentő hatást is tapasztaltak a pitypanggal etetett nyulaknál, feltehetően úgy, hogy serkenti az inzulintermelést és gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben. A gyökér inulintartalma a legmagasabb ősszel, amikor, akár 40 % is lehet; tavaszra lecsökken. Az inulint a szervezetünk nem emészti meg, viszont a bélbaktériumok számára táplálékot jelent, ezért fontos prebiotikum, ami segíti a bélbaktériumok szaporodását. Keserűanyagai az emésztőnedvek termelődését, a májműködést serkentik. A növény fogyasztása esetén vízhajtó hatásával is számolni kell. Magas káliumtartalmával szív- vagy vese problémákban szenvedők számoljanak.Figyelem, fontos:
Fészkes virágúakra (pl. a parlagfűre) allergiások a keresztallergia eshetőségével számoljanak! Tejnedve
irritáló lehet a bőrön, a ruházatot is megfestheti.
Magas káliumtartalmával a szív- vagy vese problémákban szenvedők számoljanak!A bejegyzésekhez felhasznált források:
itt