Skócia 4-ik nap. Skye 2

  • 2017.12.28.
  • 7

Negyedik nap reggelén összeszedtük a szállásról a csomagjainkat és elindultunk felfedezni Skye szigetének északi részét.Utunk a sziget fővárosaként számontartott Portree városán vitt át először. Nagyon megkapott a tengerre néző színes házak sora, meg a vízen úszkáló kis vitorlások serege. Utólag láttuk, hogy ez Portree ikonikus látványossága, mások is ezeket fotózzák. Hiába no, a színek vonzzák a tekintetet.Még így október utolsó napján sem találtunk parkolóhelyet fent az út mellett, valami "karó" féleségeket tettem arrébb, hogy beférjen két másik autó közé a Fordocskánk.Lesétáltunk a stéghez, pár fotó, majd jöttünk is vissza az autóhoz. Ott egy nőci már eléggé morcosan méregetett minket, de mikor szóltunk, hogy megyünk is, már nem akart sehova felszegezni a tekintetével. De miután továbbgurultunk, a visszapillantóban láthattuk amint a nőci visszacuccolja az általam odébbpakolt "karókat", amik gondoljuk a foglalt jelölést lettek volna hivatottak szolgálni.Ezután tettünk egy rövid kört a városka központjában, a bank épületén a két felirat angol illetve skót nyelven íródott. Hát nem egy könnyű ez a skót dolog, utunk során nem igazán bírtuk megfejteni a szavakat, pedig a Külső Hebridákon nagyjából csak a BBC Gaelic volt fogható. A zenéjük igazán barátságos, a skót duda hangját kimondottan imádtuk.Elméletileg a kirándulás megtervezésekor emberem úgy gondolta, hogy majd megejtjük az Old Man of Storr-hoz a gyalogtúrát. Ez azonban a műtét miatt felülíródott. Hát...mivel nem jártunk ott, így nem tudom mit veszítettünk, de az tény, hogy egy pár órás/fél napos gyalogtúra sokmindent felülírt volna, és esetleg több más dolog nem fér bele azáltal a napunkba. Így hát az Old Man od Storra induló gyalogtúra kiindulópontjául szolgáló parkoló mellett továbbautóztunk, és a Lealt Falls mellett álltunk meg. Ez is egy csoda, bár a Sligachan-i szállásunkon szerezett kis, látványosságokat megjelölő térképen nem szerepelt. Hiba lett volna kihagyni. Egy hatalmas vízesés, ami tölcsérszerűen torkollik majd az óceán vizébe. Valahogy a szitáló eső és a szél párosa kapcsán nem volt hívogató a torkollathoz levezető gyaloglás, így lentről fotók nincsenek, vagyis igen, csak épp azok pillanatnyilag kedves férjem Skóciában levő laptopján figyelnek. Bízom benne, hogy január vége fele majd frissíthetem azokkal a fotókkal ezt a bejegyzést.