"A szent estén majd eljövök ide.Álmaim szekerébe fogatokÉs szólok fantáziám táltosához:Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,És álomhintón eljövök – ide.Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott. Csak egy hang lesz a halott rengetegben: A zúgó patakok.És én fenyőtől fenyőhöz megyek És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még? És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet A legmagasabb fenyő tetejére, - S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk… Néked ajánlom égő szívemet…
Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng."(Reményik Sándor:Karácsonykor)