Böjtös húsok

  • 2013.02.14.
  • 4

„A szakácsok és a férfiak általában nem barátai a nagyböjtnek, mert nagyon össze kell szedni a fantáziájukat már csak akkor is, amidőn a mindennapi ebéd első pontjához, a leveshez érkeznek abban a pillanatban, amikor azon kezdenek gondolkozni, hogy mit ebédelnek.” (Krúdy Gyula)
 
 
Azért, hogy ne legyen olyan nehéz böjtös ételeket készítenie a farsangi húsdömping után megnyugvásra vágyóknak, érdemes fellapozni régi szakácskönyveinket. Ezekben ugyanis még külön fejezetet kaptak az ilyenkor készíthető ételek. Ma, kapcsolódva az I. Budapesti Halfesztiválhoz, a halételekből válogatok.
Ezekhez növényi olajat, vajat használtak. Népszerű volt ilyenkor a sóval konzervált juhtúró, az olajban főtt káposzta és persze asztalra kerültek ilyenkor a különféle tészták, főzelékfélék, a bab, a lencse, kásás ételek, a káposztás gomba és az aszalt gyümölcsök. Előtérbe kerültek húsmentes levesek: az erjesztett korpaléből készített cibereleves, a savóból készült csóréleves és az árvalevesek. Ezen kívül, mivel halat, csigát, rákot, békacombot a böjti időszak alatt is lehet fogyasztani, a környezeti adottságoknak megfelelően ezekből is készült ebéd ilyenkor.
A parázson sült vagy vízben megfőzött csiga tejföllel leöntve, esetleg tormával nemcsak némely vidék paraszti táplálkozásában, de még a 19. századi szakácskönyvekben is felbukkan, a böjtös ételeket tárgyaló fejezetben.
[...] Bővebben!