Ma is megtettem egy lépcsőfokot az egészséghez, a célomhoz vezető utamon. Hamarosan megyek a gyerekekért, aztán nyaralás indul, de előtte a mára tervezett mozgás (15 perc HIIT) és a reggeli belefért. Mert így terveztem, rászántam az időt.Nem sikerül mindig, sokszor a tervezés is elmarad, mert úgy alakulnak a dolgok.Nem sikerül mindig, mert közbejön sérülés, betegség, talpon méhcsípés (...).De még mindig jobb az ötödik (hetedik, harmincadik...) lépcsőfokon állva kicsit megpihenni, mint állni a lépcső legalján, soha el nem indulni, és egy életen át csak sóhajtozni, hogy de jó volna x kilóval kevesebbnek lenni; folyamatosan utálni magunkat a lustaság miatt; állandóan irigykedve fújni a másikra, amiért ő bezzeg már elindult/lefogyott/egészséges/megerősödött/jól áll neki a bikini/büszke magára (...); azzal ostorozni magunkat, hogy istenem, miért nem kezdtem már régen el, mennyivel előrébb lehetnék...A kulcs a kezedben van. Használd!Megtalálsz a Facebookon is:
Boszorkánykonyha