Hazatérni annyi, mint szembenézni mindazzal, amit magad mögött hagytál.Durica KatarinaG. épségben és gyorsan hazahozott. 17 fokkal volt melegebb a munkahelyinél és ezer fokkal érzem jobban magam.Amikor két hete kimentem, még át lehetett látni a szomszéd házakig, alig növögettek a levelek. Ma pedig csodás, dús zöldben pompáznak a lombok. Szeretem.M. feljött, megbeszéltük, hogy főz nekem vacsorát. Kolbászos rántottát kértem, és mennyei volt, köszönöm! Sok minden történt, V-val és K-val egyeztetek még találkozót a hétvégére, átszámoltam az anyagiakat, a fél cuccom kipakoltam, másra nem vagyok ma képes, alvás lesz ebből, korai. Saját ágy, saját ágynemű, itthoni levegő... Szeretem.Holnap sok dolgom lesz, a vasárnap -talán- lazább. Vannak terveim, de egyelőre nem tudok gondolkodni. Kell egy kis idő, amire kialszom magam és amíg az agyam regenerálódik. És van min gondolkodni. Kaptam két itthoni álláslehetőséget. Egyik sem ideális, de meggondolandó. Nem bonyolítom, nem részletezem, vagy egy órája írom már ezt a bejegyzést, majd' elalszom közben... Ha kicsit pihentebb leszek, szembenézek azzal, amit magam mögött hagytam.Megtalálsz a Facebookon is:
Boszorkánykonyha