Novemberben egy igen kedves kezdeményezéshez csatlakozhattam. Az országos Sok kicsi jótékonysági akcióban 15 gasztroblogger és 15 cég fogott össze, hogy ismét egy nemes ügy érdekében együttműködjön.
Én egy gasztronapot ajánlottam fel s Dél-Alföldön egy kis meglepetéssel a szerencsés támogatónak.
Az érdeklődők sorsjegyeket vásárolhattak, mellyel rászoruló családokat segítettek és ezzel megnyerhették az általuk kiválasztott nyereményt. Nagyon örültem, amikor felvettük a kapcsolatot az én nyertesemmel, Judittal és megegyeztünk, hogy valamikor tavasszal, igazi madárcsicsergős, napsütéses időben látogatnának el hozzánk a Dél-Alföldre.
Többé-kevésbé ez meg is valósult, habár az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk. A múlt szombaton fogadtuk az óföldeáki felújított óvoda épületében a kedves fóti házaspárt. Autentikus reggelivel, sajtokkal, tepertőkrémmel, körözöttel, friss zöldségekkel, házi tejjel, cipóval vártuk a messziről érkező vendégeket. Egy kupica pálinkával indítottuk a napot. Reggeli közben beszélgettünk, ismerkedtünk egy kicsit Judittal és Sanyival.Majd belevágtunk a nagy főzőcskézésbe. Bevallom ez volt életem első saját szervezésű és kivitelezésű főzőkurzusa, de fantasztikusan éreztem magam és a nyertesek is. Habár utólag bevallom, hogy a végére rendesen elfáradtunk a sok finomság elkészítésében.
A következő menüt főztük ki
(az étel nevére kattintva a receptet is megtaláljátok):
Hódmezővásárhelyi füles leves kapros túrógombóckákkalRozmaringos tűzdelt nyúl sült sárgarépával és burgonyávalHájas tésztaNagyi almás pitéjeSajtos tallér Első lépésben az ebédnek láttunk neki. Lassú tűz mellett nyugodtan elkészülhetett így a leves és a hús is. Nagyon tetszett, hogy semmitől sem idegenkedett a nyertes páros és minden apró praktikára, trükkre fogékonyak voltak.
A nyúlt tűzdeléséve volt az első feladat. Én addig Fecómmal a zöldségeket tisztítottuk meg. A munka piszkos részétől szerettem volna mentesíteni Juditékat.
Majd a leves alapjával folytattuk. Aprítottunk, pirítottunk, sürögtünk - forogtunk a konyhában. Az ebéd már sínre került, így biztosak lehettünk abban, hogy éhen már nem halunk a dolgos délután végén.
A hájas tészta igen macerás, de Nagymamám örökségét mindenképpen szerettem volna továbbadni. Elvezet volt beszélgetni Juditékkal. Sok-sok saját családi emléket eleveníthettük fel ezzel a sütögetéssel. Hajtogattunk, püföltünk, gyúrtunk, dagasztottunk. Minden feszültségünket levezettük.Néhány modern fogást is belecsempésztem a régi sütemény elkészítésébe, hogy egy mai háziasszony is bátran nekiláthasson ehhez a desszerthez.A végeredmény magáért beszélt. Elfogultság nélkül gyönyörű hájast sütöttünk.