Fetás kenyérre kenős

  • 2013.03.30.
  • 3

Nemrég sütöttem egy adag – már bevált – feta sajtos kekszet, amilyet már elég régen nem csináltam, hogy legyen valami sós rágcsa. Vendégeket vártunk, már jó pár nappal előtte megsütöttem, már rég tudom, hogy az nem árt neki, ha áll egy kicsit, inkább jót tesz. Persze meg is kóstoltuk – nem lehet a vendégek elé tenni, ha nem tudjuk, milyen – és kiderült, hogy bizony egy kicsikét elsóztam. Nem fokozom a mesét, végül addig kóstolgattuk, hogy ehető vagy egyáltalán nem, hogy csak pár szem maradt belőle.
Nem volt mese, újat kellett sütni.
De éppen nem volt itthon több feta (vagy más fehérsajt), ami ritkán fordul elő, mióta lehet olyat kapni, ami a dobozában jó sokáig eláll. És persze éppen nem sikerült kisebb adagot, mint félkilósat venni, több üzletbe járkálni pedig nem szerettem volna, nem volt időm.
Így aztán a feléből elkészült a keksz, a másik felét pár napig őrizgettem, míg kitalálom, mire lehetne használni. Kár, hogy a görög salátának nem igazán van szezonja, akkor nincs is kérdés, de az íztelen téli paradicsommal és egyébbel nem kedvelem.
Végül egy borzasztó egyszerű, de igen finomnak bizonyult kenyérre kenős masszát kevertem belőle. Nem tudok pontos mennyiségeket mondani, hiszen a legtöbb a feta lágyságán múlik, de mindegy is, a végeredmény számomra is meglepően jó volt.
A 25 dkg fetát villával szétnyomkodtam, belekevertem pár kanál tejfölt, annyit, hogy lágy, kenhető legyen. Ezután három gerezd összenyomott fokhagymát, majd sűrített paradicsomot kevertem bele (én általában tubusosat használok, mert azt, ha nem fogy el, vissza tudom csukni, és a hűtőben még sokáig eláll), időről időre kóstolgatva, amíg szép színe is lett, és kellemesen keveredett az édeskés és sós íz. Aztán, főleg a szépség miatt, még petrezselymet és egy kevés medvehagymát tettem bele (fagyasztottat, még a tavalyiból) .
Annyira finom lett, hogy rekordidő alatt fogyott el, éppen csak az utolsó percben kaptam el fotózni (meg is látszik).*Mártogatósnak is alkalmas.