A banán régen nem déli gyümölcs volt a szememben, hanem téli gyümölcs. A szocializmus vége felé egyértelműen a tél néha elérhető, kiegészítő gyümölcse volt. Tehát idény gyümölcsnek nem ismerném fel. Az ajándék banán, hiába kerül uzsonnás táskába is, keksz és joghurt mellé, ellensúlyozandó a Delmás, Ligás iskolai menzát, marad bőven. Adja magát, hogy legyen muffin, de az banán takarékos. A fagyasztás rövid ideig ad gusztusos végeredményt, a fagyi most nem játszik. Még túró is van. Legyen világosság, legyen banánkenyér, zabpehellyel, túróval. A recept a Kate in the Kitchen oldalról, felezve. Mercy.
Hozzávalók:3 érett banán, összetörve100 gr túró80 ml tej50 gr barna cukor2 ek semleges olaj (szőlőmag, stb)1 tojás80 gr zabpehely (nagyszemű)Az összetevőket alaposan elkeverjük és 15 percig állni hagyjuk, hogy a zabpehely is megpuhulhasson.
Száraz hozzávalók:130 gr teljes kiörlésű liszt65 gr sima, fehér liszt1 tk só1 tk szódabikarbóna1 tk sütőporA száraz összetevőket egy tálba öntjük, összekeverjük. A zabpehelyere szánt 15 perc elteltével a két szubsztanciát összekeverjük, egyenletes, krémes állagúra.
A sütőt 180 C-ra melegítjük. Püspökkenyér formát vagy mint nálunk, 6-os, kis vekni formát vajjal kikenünk (az amerikai receptben szereplő cooking spray egyelőre ismeretlen számomra).A formába öntsük, kanalazzuk a banánkenyeret. Kicsit rázogatjuk, hogy ne legyenek benne buborékok.
30 perc alatt (villanytűzhelyen, légkeveréssel) megsütjük. Tűpróbáig. Utána, biztonsági okokból (éjszaka készült és korábban egy vacsora már volt - palacsinta) félretesszük, míg teljesen ki nem hűl. Aztán reggeli lesz belőle. Biztonsági okokból. Egy nap egy vacsora elég. Ugye? :)