Borjúmáj tiroli módra és sütve.
A borjúmáj nagy előnye, hogy remek B-vitamin forrás, olcsó, könnyebb, mint a sertésmáj és gyorsan elkészíthető. Ragadjuk meg tehát az alkalmat, ha a hentesnél meglátjuk. Két ételt készítettem belőle egyszerre, aminek a receptjét most megosztom.

Hozzávalók: 4 adag
90 dkg borjúmáj, (50 dkg tiroli módra, 40 dkg sütve)
A szeletben sütéshez:
fél mokkáskanál majoránna,
pici kakukkfű,
őrölt bors,
2 evőkanál kukoricaliszt,
3 evőkanál olaj.
 
A tirolihoz:
1 közepes fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
fél teáskanál pirospaprika,
fél-fél mokkáskanál majoránna és borsikafű (csombor)
kevés zöld és kápia paprika csikozva,
1 dl bor,
1 dl alaplé (kockából is lehet)
1 dl tejszin,
1 evőkanál olaj.
Só csak a végén kerül bele.
 
A borjúmájat megmossuk, és konyhai papírtörlővel leitatjuk. Szép szeleteket vágunk, a leeső részt felkockázzuk. Gyönyörű darab volt a máj, semmi eltávolítandó hártya nem volt rajta.
Először a sültet készítsük el.
Ehhez a szeleteket a fűszerekkel megszórjuk, kukoricalisztbe vagy lisztbe forgatjuk és a forró olajon 3-3 perc alatt mindkét oldalát átsütjük.
Jénai tálra kiszedjük, melegen tartjuk.  
Ugyanebben az edényben a sütésből megmaradt olajon (ha szükséges, az olajat kipótoljuk) az apró kockákra vágott vöröshagymát világos színűre pirítjuk, majd beledobjuk a finomra vágott fokhagymát és a paprikákat. Hozzáadjuk a majoránnát és a borsikafüvet, majd a pirospaprikát.
Ráöntjük a bort és az alaplevet, rövid forralás után belekeverjük a májszeleteket, és lefedve puhára pároljuk.
Ha puhára párolódott, kevergetés közben hagyjuk a levét elfőni, legvégül keverjük bele a tejszint, sűrű szaftot kapjunk.
Főzés közben nem szabad sózni, mert kemény lesz a máj!
A legvégén sózzuk, esetleg kicsit utófűszerezzük.
Most sajtos burgonyával tálaltam, de sós vízben főtt burgonyával, vagy rizzsel is adhatjuk.