Vasárnap elfogyott a kenyerünk. Semmi kedvem sem volt boltba menni, gondoltam sütök egyet.
Sokkal több idő, mint beülni az autóba és levenni az üzletben a  polcról.
De:
nem szárad meg egy nap alatt ( a másodikon is teljesen friss, a harmadikat  már nem érte meg)
ízes, ropogós (imádom a csücskét, ennek a kereknek több ilyen is volt !)
az illata a régi időket idézte. (Jó lenne egy kemence! )
szalonnával isteni !!(Tudom, nem épp diétás, de aki ellent tud állni a friss kenyérrel készült kombinációnak az igazi fakír!)
saját!! (Ez a tudat semmit sem pótol!)
mentes minden ízfokozótól, térfogatnövelőtől, adalékanyagtól! (hmm, lényeges!)
Ha macerásnak gondoljátok az elkészítését, tévedtek! Egy kis gyúrás, egy kis pihentetés ( a meleg elvégzi a munkát), formázás és már sül is az egyedi kenyér!
Én egy kiló lisztet szitáltam át, majd egy tojás, 10 dkg vaj társaságában ízlés szerinti sózással, beleöntöttem a felfuttatott élesztőt. ( 3 dkg élesztőt 2 dl tej + 2 dl langyos víz, kevés cukorral langyos helyen, liszttel szórva)
Na, itt egy kis munka, mert alaposan át kell dagasztani, egész addig, amíg a tészta elválik a kezünktől, nem ragad rá! Ha túl kemény lenne , langyos vízzel lazíthatjuk!
Ha már megfelelőnek véljük, kerekké formázzuk, rászórunk kis lisztet és tiszta konyharuhával letakarjuk. Fél óra alatt meleg helyen minimum a duplájára kel.
A sütő kétszáz fokos volt, amikor a kerek nyers tésztát beletoltam. Kb. 40 perc múlva egy piroskás, tagadhatatlanul friss és étvágygerjesztő kenyérkét vehettem ki.
Melegen érdemes letakarni pár percig. De aztán huss, ehető!
Jobbat elképzelni nehéz, én az első szeletnek neki is vágtam azon nyomban!. Tudjátok: sváb húsos szalonnával, hagymával és paradicsommal!

Aki nem hiszi, süssön másikat!