A földművelő emberek már évezredek óta tudják hogy a kultúrnövények kiszipolyozzák a talajt, ha tartósan ugyanazon a helyen termesztjük őket.

Erre találták ki elődeink a háromnyomásos gazdálkodást, és a trágyázást. A tavaszi és az őszi gabonát egy év ugar követte. Ennek kiskerti változata a vetésforgó. A kert méretétől függően kihagyható az ugor, azaz a föld pihentetése, ugyan ez egy rendkívül pozitív folyamat. Az un. gyomnövények, melyek háborítatlanul nőhetnek ilyenkor a pihentetett területen, nagyon sok tápanyagot adnak át a földnek. Amennyiben annyira kis területen kertészkedünk, hogy ezt nem tehetjük meg akkor mindenképpen pótoljuk komposzttal a tápanyagokat.A vetésforgó alapjául egészen sajátos megfigyelések szolgálnak. Például, hogy a zöldségfélék eltérő mennyiségben vesznek fel tápanyagokat a földből, ezért osztották fel erősen, közepesen, és gyengén tápanyagigényes növényekre. 1év,2.3.utolsó a gyengén tápanyagigényesek kerülnekMég kiderült, amit fontos tudnunk, hogy a talaj kimerüléséért, nem a tápanyag hiánya felelős, hiszen a növények nem csak felvesznek tápanyagot a talajból, hanem gyökérzetükön keresztül kiválasztott anyagokat juttatnak a földbe, és ha évekig ugyanazt termeljük egy helyen ezek a többnyire kedvezőtlen anyagok felhalmozódnak. Ez a monokultúrás termesztés igen nagy veszélye. A biokert ezért is egészséges, mert változatos összetételben átgondoltan megtervezett a növények váltakozása.Ez kétféleképpen valósulhat meg amennyiben időben követik egymást a növények a tenyészhelyen vetésforgóról beszélünk, amely több esztendőn át működik, ha pedig térbeli váltakozással állunk szemben akkor vegyes kultúráról van szó, ekkor egy ágyon belül váltakoznak a növények. A vegyes kultúra tulajdonképpen, egy szűk helyen megvalósított folyamatos vetésforgó. Mindkettőnek megvannak a maga szabályai.

A hároméves vetésforgó feltétele, hogy a kertész három részre osztja a kertjét, mindegyikben tetszés szerinti ágyakat alakítunk ki. Az első évben az elsőbe kerülnek a nagy a másodikba a közepes a harmadikba a kis tápanyagigényű növények. A következő évben aztán egy parcellával odébb kerül minden. A negyedik esztendőben a kezdeti sorrendet érjük el.A káosz és a keveredés elkerülésére célszerű jegyzeteket készíteni.Nagy tápanyagigényű növények:káposztafélék, uborka, burgonya, hagyma, zeller, cukkini, tök.Nekik már ősszel célszerű előkészíteni az ágyakat érett marhatrágyával, és komposzttal.

A paradicsom és a rebarbara is nagy tápanyagigényű, de állandó helyet igényel. Ide sorolható még a szamóca és a spárga.A paradicsom legszebben a saját "kipárolgásában" terem, ezért célszerű mindig ugyanazon a területen termeszteni, és a talajtakaráshoz a leszedett hajtásokat használni. A spárga legalább 10-15 évig ragyogóan terem ugyanazon a területen folyamatosan, a szamócát viszont legalább 2-3 évente telepítsük át.Közepes tápanyagigényű növények sorába tartoznak a: Vöröshagyma, fokhagyma, répa, cékla, édeskömény saláta, spenót, feketegyökér, paprika, dinnye, a tápanyag utánpótlásuk, főleg komposzt, Kis tápanyagigényű növények, a bab borsó, és a gyógynövények.Nagyok az átfedések, a burgonya zeller közepes tápanyagigényű sokak szerint, mások a répát, hagymát, retket spenótot a kis tápanyagigényűek közé sorolják. Ez a személyes tapasztalat és a kert talaja klímája is meghatározza. Tápanyagban gazdag vályogtalaj, vagy homoktalaj.
Kétéves vetésforgóCsak két részre kell osztani a kertet és a nagy és közepes tápanyagigényűek egy csoportba kerülnek.
A négyéves vetésforgó hasonlít leginkább a szántóföldi művelés hajdani ritmusához.Itt az első három már az ismert nagy, közepes, kis tápanyagigényű növényeké a negyediket zöldtrágyázzuk. Ezek talaját földdé érett trágyával, látjuk el, a következő évben a nagy tápanyagigényű növények ebbe a talajba kerülve csak komposztot igényelnek.Ebben a keretben valósítjuk meg egyéni elképzeléseinket. Ezek közé tartozik a másodvetések kérdésköre. Ezek általában bárhova ültethetők (retek, karalábé, saláta nincs nagy tápanyagigényük) s lehetnek akár hézagpótlók is.
A tarkabarka vegyes növénykultúra

Ezt a természettől lestük el. A vadonban lehetetlen egyetlen növény monopóliuma. Az adott élőhelyen mindig többféle növény tenyészik együtt. Gondoljunk csak arra hogy a vadon termő gyógynövények mindig növénytársulásban élnek. Kölcsönös kiegészítői egymásnak és az adott körülményekhez igazodnak. Ezek közül talaj, nedvesség, fény, és hőmérséklet, és a széljárás játszik fontos szerepet, és a természetes kiválasztódás szigorú törvényei szerint megy végbe. Ezt az együttlétet biocönózisnak nevezik. Ez görög eredetű szó azt jelenti életközösség. Ilyen sokoldalú növénykultúra létrehozásán igyekszünk a vegyes kultúra esetében. A vegyes kultúrában akárcsak a szabad természetben egy vegetációs időszakban szorosan egymás mellett tenyésznek, a különböző növények. Ezáltal a levelek beárnyékolják védik a talajnedvességet az elpárolgástól. A különböző növények társítása harmonikus egységet kell hogy alkosson. Ne korlátozzák termésükkel levelükkel egymást, elegendő hely legyen a levegő és a fény számára. A talajban pedig különösen fontos a gyökerek természetes elhelyezkedése. A különböző tápanyagigényű növényeknél az adás-kapás elvétel játéka kiegyensúlyozott anyagcseréhez vezet.
Vegyes kultúra gyakorlása
1.20 m széles ágy közepére tavasszal egy sor káposztafélét ültetünk, , jobbra és balra egy - egy sor hónapos retek, és zsázsa, melléjük egy- egy sor fejes saláta szélére megint egy - egy sor retek és zsázsát. Legkorábban a retket és a zsázsát takaríthatjuk be, ekkor már elegendő helye marad a salátának a dús kerek fejek képzésére, ezt szedhetjük következőnek, így már a középre ültetett káposztafélének is elegendő hely áll rendelkezésére. Ahol szabad terület mutatkozik oda őszi-téli kultúrát vethetünk, spenótot, vagy téli salátát.

Gyökerek és illatok üzenete
A szomszédság tekintetében a gyökerek által kiválasztott anyagok, valamint a növények illatai meghatározó jelentőségűek.Bizonyos növények valósággal és szó szerint nem viselik el egymás szagát. Ha a kertben szorosan egymás mellé kényszerítjük őket - elpusztulnak, vagy elsatnyulnak.. Ugyanakkor más növények kölcsönösen segítik egymást. Ha érezhetik egymás befolyását akkor dúsabban és egészségesebben fejlődnek. Bizonyos szomszédok pedig betegségek és kártevők elűzésére is képesek.A kutatók (Caspari) arról számolnak be hogy a gyökerekről egyértelműen leolvasható az egymás iránti szimpátia, vagy antipátia. A baráti fajok gyökerei oly szervesen összefonódnak, hogy szinte egységet képeznek. Ugyanakkor az ellenséges fajok gyökerei megtartják a három lépé távolságot egymástól és mindegyik a lehető legszűkebb helyen szorong.A természetszerűen művelt kert kialakult növényi életközösségei, jobbára a biokertészek évtizedes megfigyelésein és tapasztalatain alapulnak. Mivel a megfigyelés sohasem ér véget újabb és újabb tapasztalatok egészítik ki az eddigi ismeretanyagot.Allelopátia - az egymás társaságában élő növények kölcsönhatását vizsgáló tudomány.Fitoncidok - amelyek a növényi életfolyamatokat serkentő vagy gátló biológiai hatóanyagok.
Alaposan átgondolt tarka keverék

 
A sekélyen szétterülő gyökérzetet fejlesztő növények váltakoznak a mélyen gyökerező fajokkal.A vegyes kultúrához hasonlóan itt is ajánlatos programot készíteni és feljegyzéseket végezni.Némi szellemi munkától se ijedjen meg a biokertész. A jól működő vegyes kultúrában a nyár folyamán pedig eleve kevesebb a munka, hiszen az ágy fölött szorosan összeboruló levélzet és a mulcsréteg nem engedi a sorok között a talajban felcseperedni a nemkívánatos növényeket, így a kapát és az öntözőkannát ritkábban kell kézbevennünk. A termés garantáltan felülmúlja a monokultúrás ágyakét. Nem beszélve hogy így a köztes növényeket is gyakrabban vetjük és több minden kerül konyhába. A célzott trágyázás takarékos. Az állandó tápanyag utánpótlásról a talajtakarás és a zöldtrágyanövények gondoskodnak.
 
Az egymást szerető elviselő növények , az egymásra kifejezetten negatív hatással levők, és a semlegesek, közömbösek egymás iránt. A táblázatból is kiderül, hogy a fűszernövények fontos társaságot jelentenek a növényeknek. A termés jó íze még kifejezettebbé válik. Sárgarépa-kapor. Retek-kerti zsázsa. Burgonya-kömény vagy koriander.A fűszernövényeknek alapvetően másféle fontos szerep jut a vegyes kultúrában megvédik a többieket a kártevőktől. Például a metélőzeller a földi bolha és a hernyó ellen védi a káposztákat. Zsálya, kakukkfű, menta elterelik a káposztalepkét, csombor a babtól a fekete levéltetveket. Sarkantyúka kerti zsázsa a paradicsomot és a gyümölcsfákat.