Szeretnék nektek egy kicsit bővebben mesélni életem egyik legnagyobb élményéről az IDE SÜSS! sütiversenyről. Régi nagy kedvenceim az angol Bake Off műsorok, mindig lelkes nézője voltam, és arról álmodoztam, hogy egyszer jó lenne bekerülni a sátorba és ott sütni. Amikor elkezdődött a műsor magyarországi változata, lányom biztatására jelentkeztem, de nem is volt kérdés számomra, hogy megpróbálom, és megmérettetem magam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy egy olyan elfoglaltságot tudhatok magaménak, amiben kiélhetem a kreativitásomat, és amit imádok csinálni. Több fordulós casting előzte meg a versenyt, mire sikerült bekerülni a 10 versenyző közé. Az első castingon volt egy bemutatkozó sütemény/torta, amit otthonról kellett vinni, és csak ott feldíszíteni, majd a következő körben volt próbasütés, ahol teljes versenyszituációban időre kellett sütni 2 féle süteményt is. Az egyik egy újragondolt Rákóczi túrós volt, a másik feladat egy égetett tésztás torony a Croquembouche, amit életemben nem készítettem még. A következő fordulóban egy hosszabb beszélgetés zajlott, és ezek után döntöttek a műsor készítői, hogy kik kerülnek be a versenybe. Nagy elismerés volt számomra, több száz jelentkező közül, már maga a bekerülés is. A forgatások Gödöllőn, csodálatos környezetben a Grassalkovitch-kastélyban zajlottak. A kastély gyönyörű parkjában volt felállítva a nagy sátor, ahol sorakoztak a konyhapultok. Fantasztikus volt, amikor először beléptem, szó szerint a sírás fojtogatott. Amikor elkezdődtek a forgatások egyik ámulatból a másikba estem, mert kívülállóként fogalmam nem volt róla, hogy egy ilyen műsor elkészítésén hány profi szakember dolgozik, mekkora stáb, és milyen fegyelmezett és percre kiszámított munka folyik. A sátorban amikor sütöttünk, csak operatőrből volt több tucat, a gyártásvezetőkről, hangmérnökökről, világítókról, szerkesztőkről már ne is beszéljek, ....nem tudnám őket egyenként felsorolni. Egy-egy rész, az az 1 óra amit a TV-ben láttatok, egy egész napos, sokszor hajnaltól késő estig tartó forgatás eredménye. Talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy kőkemény munka, fizikailag és mentálisan is. Ezzel együtt egy hatalmas, életre szóló élmény, aminek
minden pillanatát imádtam, és büszke vagyok rá, hogy részt vehettem benne. A két zsűritag egyenként is nagy példaképeim, ANGÉLÁT itt a verseny alatt ismertem meg, és azóta is csodálom a tányérdesszertjeit, SZABI péksüteményeit már ismertem a Király utcából és nagy rajongója voltam. Imádok tanulni, főleg amikor ezt a legjobbaktól tehetem.