A római újév a Julius Caesar-féle naptárreform miatt került január elsejére, majd a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Caesar ie.46-ban kiigazította az addig használt naptárat az égitestek járásának megfelelően (ebben az évben volt a történelem leghosszabb éve – 445 napos) és két új hónapot is bevezetett (januárt és februárt). Így január lett az év első hónapja (Janus a kezdet és a vég kétarcú istene), majd ie. 153-tól a korábbi márciusi évkezdet is áthelyeződött január elsejére.képA napév kerekítése - ez évente 11 perc és 13 másodperc volt csupán - az évszázadok során összeadódva 11 nap különbséget adott, így ismét szükséges volt a korrekcióra. XIII. Gergely pápa megoldása: október 4. után október 15. következett.