Sziasztok!találtam egy olyan tortareceptet, hogy ihaj! igazi jolly jokerannyira egyszerű megcsinálni, még én is nekiálltam. A sógorom névnapja volt akkor, gondoltam, ha nem akarok Axe-ot vagy zoknit venni neki, valamit viszont annyira akartam adni. Tudjátok, nem
vagyok az a nagy társadalmilag könnyen mozgó ember, ellenben a hugom igen, ő emlékszik mindenki szülinapjára, gondol a névnapokra, évfordulókra stb. Z. mikor még csak magzat volt, már akkor kapott tőle gyereknapra ajándékot, vagy Emőke mikor hazahoztuk, kapott tőle üdvözlő csomagot. Emőke A KUTYA!Agyrém, hogy tud mindenre olyan jó ajándékot választani... szóval fogalmazzunk úgy, hogy nem egyenlő az ajándékozó és ajándékozott szerep.Ezért gondoltam, ha már nem jutok el vásárolni, akkor sütök N.-nak egy tortát névnapjára. Eperszezon van, volt, minden édesbe beletettem néhány huncut darabot. Így lett tejszínes epertorta. Csokoládéval, karamell krémmel, legalább ilyen finomnak gondolom. Vagy pisztácia masszával, PISZTÁCIATORTA!!!A torta megspórol egy olyan dolgot, ami a mi háztartásunkban nem fordulhat elő: a hosszas kevergetést a robotgéppel, ami a piskóta készítéséhez kell. Képzeljétek ez egy olyan tészta, amihez nem kell külön keverni a tojás fehérjét és a sárgát. Ezen a linken van az eredeti torta receptje, innen is hálásan köszönöm, hogy gazdagabbá tette a közt általa: http://gabicsek.blogspot.com/2019/05/expressz-tejszines-torta.html
Kicsit átformáltam a receptet, a méretet, de az alapkoncepció ugyanaz. 22 cm-es formában készült, kevesebb tojás és liszt, kevesebb cukor felhasználásával. Nézzük meg ezt a változatot: 4 tojás 100 g cukor130 g liszt fél csomag sütőporA tészta: A tojásokat egyszerűen beleütjük egy keverőtálba. a cukorral kikeverjük, amíg a szemcsék mér elolvadnak, elkezd kivilágosodni. A lisztben elegyengetjük a sütőport és bele szitáljuk a tojásba. Megkapjuk a masszánkat. Egy tortaformát kibéleltem sütőpapírral és abba öntöttem. Csak kerámia tálam volt abban a méretben, úgyhogy nem vagdostam a papírt, csak belehajtottam. Sütő: 170 fokra előmelegítve, légkeverésées programon. Minden süteménynél használom a gőzölést. Ez annyiból áll, hogy egy régi tepsit tárolt a sütő aljában és forralsz kb. 2 dl vizet. Amikor betolod a forró sütőbe a tortát, elnézést még csak tésztát, azzal egyszerre öntöd a forró alsó tepsibe a vizet is és rázárod az ajtót. Sütési idő kb. 30 perc. Le kell ellenőrizni, hajlamos a közepén, az alján még remegős maradni. Nekem is meglepetést okozott, mert már kivettem hűlni egy rácsra, amikor lehúztam a sütőpapírt, ott volt a nyers közepe. Rácsostól együtt visszatoltam fejjel lefelé, a nyers rész került így a tetejére. Kicsit nyomi lett egy kicsi részen, istenem, a finom krém majd elfedi. Krém:200 ml cukrászkrém (édesített volt)200 ml zsíros tejföl kevés vaníliacukor kóstolás után, igény szerinteper vagy akármilyen idénygyümölcs+most eperlekvárA mamától örökölt kézi habverővel felkevertük a cukrászhabot, beletettem a vaníliát és végül a tejfölt. Nem kellett bele külön cukor. Összeállítás: A kihűlt tésztát megfeleztem, megfordítottam a tetejért, hogy ne legyen domború a teteje, de így is az lett (beletörődő legyintés). Le is vághattam volna, de a pazarlás nem az én műfajom. Az a szép szerintem, ha olyan lapos a felső rész mint egy leszállópálya. Az alsó felét megkentem vékonyan házi lekvárral. A fehér krémből is raktam rá. Arra kerültek az eperszeletek, arra még egy adag krém és arra jöhetett a tészta másik fele. Igény szerint lekenheted a tetejét lekvárral, szaftosabb lesz a tészta tőle, de nem érezni külön. Ráhalmoztam a krémet, az oldalát is megcsapkodtam vele, hogy mindenhol bevonja. Rá kellett jönnöm, hogy nincs egy megfelelő eszközöm a krém egyenletes felhordásához, úgy ahogy megtette egy régi plasztikkártya, de a fém spatula a legjobb. Díszítettem a szélét eperszeletekkel, a tetejére halmoztam még belőle és mehetett a hűtőbe. Finom volt, örültek is neki. Z nagyon aranyos volt, mikor megérkeztek, azzal fogadta mindkettőt, hogy a hűtőben ott a torta, amit ketten készítettünk. Olyan büszke volt rá, hogy ő is segített. Meglepődés nem volt, de öröm az igen.