Indulás Pueblába

  • 2018.03.07.
  • 7



Kedd reggel van, megrendeltük a portán a taxit, kimegyünk a reptérre és reméljük átvesszük a kiskocsit. Addig van egy kis időm, Eszti pakolgat - én pedig még mesélek egy-két dolgot a városról.
Nos két nap alatt lehetetlen bármi karakteres véleményt kialakítani erről a metropoliszról - de valami azért csak körvonalazódik bennünk. Egy biztos, nagyon sajnáltuk volna, ha nem jövünk ide el, de szerintem Mexikó igazi arca nem ez lehet. Az elkövetkező napok ezeket a kérdéseket majd megválaszolják, de azért nézzük a város előnyeit és hátrányait.







Előnyök:
Egy igazi világváros, nyüzsgő, színes - az építészete a moderntől a hagyományosig terjed, rengeteg a látnivaló
Nagyon sok a múzeum, a kiállító hely
Kiterjedt metróhálózata van
Tök jó gyűjtő kártyát lehet venni, ami digitálisan fel is tölthető még pénzzel - és így sokkal olcsóbb is az utazás ( 6 peso/út )
A belvárosban és a turisták által látogatott helyek biztonságosnak nevezhetők, mert iszonyú sok rendőr van mindenhol.
Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek. Ott hagyják a barátjukat, akikkel beszélgetnek - csak hogy útba igazítsanak. Megveszik a buszbérletünket ( három vadidegen is segít nekünk, egyeztetnek egymással - majd finoman az aprónkat azért elteszik ) - és amikor megtudják, hogy milyen messziről eljöttünk hozzájuk, akkor nagyon büszkék
A mexikóvárosi vasárnapok. Az, hogy egy ilyen méretű város megengedheti magának, hogy sugárutakat zárjanak le csak azért, hogy a lakosok biciklizzenek, fussanak, kutyát sétáltassanak - az egy nagyon jó hely.
Nagyon szimpatikus a szintén vasárnapi családi együttlétek intézménye, mert jó látni azt, hogy apu, anyu és a gyerekek együtt tudnak örülni - egymásnak. Mi szintén így éljük az életünket - de a meglátásom szerint sok család nem így van ezzel
Hátrányok:
Iszonyú nagy. Ahogy az egyik bejegyzésben is írtam, itt egy-egy háztömb sok száz méter, talán egy kilométer is megvan - szélesek az utak és járdák, így ha A-ból B-be akarsz átjutni, akkor jócskán fel kell kötnöd a gatyát
A múzeumok és a kiállító helyek elsősorban a mexikóiaknak készült - nagyon kevés dolog szól a turistákról. A feliratok java része spanyolul van, elvétve található angol leírás - a többi nyelvről már nem is beszélve ( olasz, francia, német,...)
A metró eléggé lepukkant, iszonyú zsúfolt. Van olyan szakasz, ahol a hölgyeknek külön elkerített részük van a felszállásra ( külön fülkében utazhatnak), mert a pasis fülkékben már durva lenne a kontakt...
A buszos közlekedésről már szintén írtam, de a véleményem azóta sem változott. Tök jó buszok futnak ( pl emeletes ), de hogy mikor jön - azt senki sem tudja. Van, hogy egymás után jön vagy négy, utána meg semmi.
Mindenhol sorban kell állni, amit a helyiek tök türelmesen csinálnak - de nekünk néha ijesztő
Az épületeik messziről tök szépek, azonban a közelben vagy, akkor kiderül, hogy már kicsit lepukkantak, lógnak mindenhol a vezetékek - szóval láttak már szebb éveket is
A többség a hivatalokban, taxikban, buszokon kb annyit beszél angolul mint mi, ami sajna elég kevés. Értem hogy a spanyol az egyik legbeszéltebb világ nyelv - de azért angolul is beszélnek még a világban egy páran
Óriási kontrasztok vannak a tehetősek és a szegények között. Szegényből padig sok van.
Szürkület után elindul a "zombi" sereg, a drogosok, a kéregetők - még a belvárosban is. Hogy egy kintebbi területen mi lehet, azt el sem tudjuk képzelni.
Sokkal több utcai árusra számítottunk, egy csomószor már szó szerint az éhséggel kellett küzdeni - pedig azt hittem léptem-nyomon taco-árusokba fogunk ütközni. Ahogy láttátok találtunk klassz helyeket - de nem volt olyan egyszerű.
A csapvízből inni nem szabad, fogat mosni sem. Ezt iszonyú nehéz megszokni - és nem is jó.
Higiénia. Gyakorlatilag folyamatos para az, hogy hol és mit ehetsz. Rengeteg helyen látod a fertőtlenítő szert, amivel megtörölheted a kezed, de ha a konyhás ezt nem tette meg - akkor már tök mindegy. Mi azt az elvet próbáljuk betartani, hogy lehetőleg frissen sütött cuccot kóstoljunk - de ez nem mindig megoldható. Ilyenkor jön az ima, mert az hátha segít ( na meg a taquilla )





....
Reggeli után megjött a taxi, viszonylag gyorsan ki is értünk a reptérre - pedig azt hittem, hogy nagy dugó lesz. A sofőrünk egy szót sem beszélt angolul, így nagy dumcsizás nem volt az autóban. Érdekesek egyébként ezek az autók - egy csomó régi, levetett amerikai ( mármint USA ) kisbusz és személyautót állítottak be taxinak - amik belülről már szinte múzeumi hangulatot tükröznek. A srácnak próbáltuk elmagyarázni, hogy a reptéren az érkezési oldalra vigyen bennünket, de sajna ez nem jött össze - de sebaj, mert örült, hogy két amerikait fuvarozhatott. Mondtuk, hogy Európából jöttünk, de szerintem még mindig meg van győződve róla, hogy gringók vagyunk. 200 pesó volt a fuvar ( amikor érkeztünk akkor 300 felett fizettünk... )
Az autókölcsönzés viszonylag flottul ment, bár amikor meglátták, hogy hány bőröndünk van - akkor hümmögtek, hogy kicsi lesz nekünk ez az autó. Bezzeg tegnap még az volt az infó, hogy nincs is több kocsijuk. Sebaj, a papírokat elintéztük, egy kicsit itt is lehúztak bennünket - de ez úgyis benne volt a pakliban. Az autó tényleg kicsi - viszont nem gyors. Most vagy a három bőrönd és a mi két fenekünk terhelte le szegényt, vagy csak lusta őkelme - de néha nógatnom kellett ezt a kis csodát.

A városból való kijöve