Ez a süti hasonlít Anyukám hamis dobos receptjéhez -amit valamikor régen sütöttem, de a blogon még nem szerepelteti magát-. De csak némileg az összetevőit tekintve, az ízemlék közel sem jelentkezett. De azért finom volt! :-) Sőt, a családnak nagyon is ízlett! Ideje lenne újra sütni- ugyanis nem mostanság készült.Hozzávalók:A tésztához:60 dkg liszt1 teáskanál szódabikarbóna12,5 dkg margarin2 evőkanál méz15 dkg porcukor2 tojás1 dl tejA krémhez:25 dkg cukor9 dl tej8 evőkanál liszt25 dkg vaj+ maréknyi darált dió a tetejéreÍgy készült:A lapokhoz a lisztet, szódabikarbónát elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, mézet, tojásokat és tejet. Összegyúrtam. Ha nem állna össze, még pici tejet lehet hozzáadni.4 részre osztottam. Mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam (nagy tepsin, 28×34 cm-esen sütöttem), s tepsi hátán sorra 180 fokon világosra sütöttem őket. Hamar sül, figyelni kell rá.A krémhez a cukrot előbb kis lángon karamellizáltam. Mikor már szép világosbarna s egynemű, felöntöttem 2 dl tejjel a kimért 9-ből, s hagytam addig főni kis lángon, míg a cukor feloldódott. Közben a lisztet előbb kevés tejjel simára kevertem, majd hozzáadtam fokozatosan a többit is. Hozzáöntöttem a karamellhez, s állandóan kavargatva sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben gyakran megkevergettem.Kanalanként hozzákevertem a vajhoz.A lapokat megtöltöttem a krémmel úgy, hogy a tetejére is maradjon egy réteg.Darált dióval szórtam be a tetejét.Másnapra jól átpuhul, s szépen szeletelhető.Recept forrása, némi átalakítással: Nők Lapja Konyha Desszert, III. évfolyam, 1. szám.