Az elmúlt egy évben, mióta a Corona vírus elárasztott minket, és karanténba rakta a fél világot, sok minden megváltozott. Az otthoni bezártságot kihasználva kisebb-nagyobb sikerekkel aktivizáltuk magunkat olyan konyhai munkákban is, amelyeket azelőtt nem, vagy csak kevesen végeztük.Hála Szabi A Péknek, egy ország tanult meg kovászos kenyeret sütni, aminek következtében: tíz millió pékek országává váltunk egyik hétről a másikra.Az azóta eltelt közel egy évben bele se merek gondolni, összességében hány száz kiló feleslegessé vált kovászt engedtek le a csatornákon keresztül a Dunába. :)
Nos, ugyan kicsit később, mint az ország nagyobbik része, de április közepén én is belevágtam a kovászolásba. Annyi előnyöm volt, hogy előtte hetente már én is sütöttem kenyeret, de az élesztős volt.
A profik az élesztős kenyeret nem is fogadják el kenyérnek, mióta vadkovászos kenyeret sütök, mondjuk én sem. Persze nem ment flottúl egyik napról a másikra minden, de ezt az utat végigjártam, és az ezen az úton megszerzett tapasztalatokat szeretném átadni Nektek. Elég legyen hozzá annyi, hogy az első begyúrt vadkovászos tésztámat kb. 3cm választotta el a kukától, úgy ragadt a kezemre, hogy azt hittem, sosem vakarom le....... de aztán a liszt, meg még több liszt megmentette a tésztát, és a kezemet. :)Hangsúlyozom. Nem vagyok profi, de az eltelt
kilenc hónapban több mint 200 kenyeret sütöttem, így gyűjtöttem elég tapasztalatot ahhoz, hogy aki most akar belevágni a vadkovászos kenyér sütésbe, annak segítséget tudjak adni. Nem tudok, és leginkább nem is akarok megmondani semmi tutit,- arra ott a Youtube és a Google-, de néhány ponton kitérek részletesebb információkra is.A kezdet, azaz mi is az a Kovász?A kovász nem más mint víz + liszt +türelem (idő) keveréke. Pont. Sajnos azt is kovásznak hívják amely víz + liszt + élesztő keverékéből áll. Nem mondom, hogy ördögtől való az élesztő, de a különbség abban van, hogy az előbbiben tejsavbaktériumok és élesztőgombák, (ezért vadkovász) utóbbiban kizárólag élesztőgombák vannak.A Youtube és a Google tele van segítséggel, hogy hogyan is kezdj el kovászt nevelni, érdemes ott körbenézni. Melyik az egészségesebb?
Egészségügyi hatás szempontjából a vadkovászos a jobb. Ugyanis a tejsavbaktériumok a tészta érése során lebontják a gabonák fehérjéit (glutén), azaz előemésztik nekünk azt. Az élesztőgombák pedig a keményítőt vízzé és szén-dioxiddá bontják. Fontos megjegyezni, hogy mindehhez sok-sok idő kell, így ellentétben az élesztős kenyérrel, közel 1 nap elteltével lesz igazi vadkovászos kenyerünk.Lisztek
Mint mindenki, úgy én is a multikban kapható márkás lisztekkel kezdtem el a kenyérsütést. BL80-as liszttel sütök a legtöbbet, de sütök TK (teljes kiörlésű) rozs, illetve királybúzaliszttel is. Utóbbi termékeket netről rendelem egy kecskeméti gyártótól.A tapasztalatom az, hogy jók a bolti lisztek is, de a kisebb-nagyobb malmok lisztjei magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Az árak ugyan magasabbak ez esetben, de megéri a különbözetet kifizetni.Sütési eszközökA kenyérsütéshez nem kell túl sok eszköz. Gyakorlatilag egy kelesztő tál meg egy szakajtó. Az, hogy formában, sütőlemezen, vagy épp kacsasütőtálban, netán jénaiban süt az ember kenyeret, az már mindegy. Lehet venni Trokser-t (tésztavágó), ez már a rutinosabb kenyerezőknek nyújt segítséget. Én, sokáig -értsd: hónapokig- Római tálban sütöttem kenyeret, mert abban valahogy mindig sikerült. Nádszakajtót is vettem pár hónapja, de sajnos akkor csak az 500g-os vekni és cipóhoz valót tudtam megrendelni, ami elég hamar kicsinek bizonyult. Jelenleg egy műanyag vekni formájú kenyértárolót használok szakajtónak, amikor veknit sütök, és egy nagyobb, kerek, szintén műanyag -eredetileg salátás- tálat pedig akkor, ha cipót sütök. Vagy ahogy én hívom: kereket. Mindkét szakajtóba kb. 1.000-1.200g tésztát tudok tenni. A legszebb az egészben az, hogy akár egy cipős doboz is alkalmas szakajtónak. :)Azaz, nem kell csilli-villi szakajtót venni, ha nem muszáj. Kreativitás kérdése az otthoni kenyérsütés.Sütni amúgy egy mezei fedeles jénaiban is lehet, de aki nem sajnálja a rávalót, és még ropogósabb kenyeret szeretne, az vegyen egy fedeles vaslábast, abban az igazi. Mivel az otthoni sütők nem igazán kenyérsütésre lettek kitalálva, így érdemes ilyen megoldásokban is gondolkozni. A tésztaEz a rész, már sokkal összetettebb, mint az gondolnánk. Úgy is mondhatnánk, ahány ház, annyi tészta.Itt most nem arra gondolok, hogy ki milyen liszttel dolgozik. Az is egy szempont, nem is kicsi. De. Amikor tanulni kezdtem a vadkovászos kenyér sütését, írd és mondd: kb. 40 órányi videót, és vagy 30 weboldalt kerestem fel, hogy megnézzem, hogy a profi pékek, és a profi amatőrök hogyan is csinálják. Az egyik videóban autolizálnak, a másikban nem, az egyik videóban 30, a másikban 45 percenként hajtogatnak tésztát, valahol 3x, valahol 4-6x is. Valaki 5 perc után teszi bele a sót a tésztába, más 30 perc múlva. Valaki 15 percig dagaszt, más 5 percig. Aztán valaki előformázza a tésztát, más nem. Illetve valaki mérnöki pontosságú egységgel méri ki a lisztet, vizet, kovászt, sót, én meg nem.Az elmúlt hónapokban ezekből a videókból + saját tapasztalatból raktam össze a saját tésztámat, amit kb. 90%-os módon mindig így készítek.
Íme egy alap fehér kenyér recept: (kb.1,2kg-os kenyérhez)-700g BL80 liszt- Kb. 4-4,2 dl. víz
(több órán át állt szobahőmérsékleten)- 200g aktív kovász- 25g parajdi sóÉn a kovászt érzéssel adom hozzá a liszthez. Ez valamikor 180g, de ma pl. 235g. Ennek oka, hogy az anyakovászból kivett kb. 50-60g mennyiséghez "érzéssel" adok lisztet és vizet. Az állaga olyan legyen, hogy a fakanálról ne tudjon könnyen lefolyni, legyen tartása. A profik most biztos megköveznének, de én utálok méricskélni. Közel 20 éve aktívan főzök, és annyi rutinom van, hogy kimondhatom: érzéssel megy ez. A kovászom mégis él, és kenyerem is van. Szóval én elengedtem ezt a méricskélést. Mindig ugyanakkora üvegben etetem fel a kivett anyakovászmagot, így közel mindig ugyanannyi az aktív kovászom is. A megetetett kovászt pedig az üvegen kívülről gumival jelölöm, és kb. 3x mennyiségre növekedve tudom, hogy aktív. De már szemmel is látom, hogy mikor jó, de a 6 óra azért minimum kell neki etetéstől számítottan szobahőmérsékleten.Mások általában a 8 órát javasolják, ez tényleg kovász, hőmérséklet, liszt, víz függő.De van egy tuti módszer, hogy megtudd, aktív-e a kovászod, azaz sütésre alkalmas. Egy tk. mennyiséget vegyél ki az aktívnak vélt kovászodból, tedd bele egy kis pohár vízbe, ha a tetején lebegve úszik, akkor aktív. Ha lesüllyed, akkor nem aktív. Nyilván az etetés után 2-3 óra elteltével még erősödőben van, azaz várj vele, de ha elfeledkeztél róla, és eltelt 9 vagy még több óra is az etetést követően, akkor az már nem lesz aktív.Aktív, 6,5 órás kovászA tészta bedagasztásától a sütésig
Ahogyan a tészta összeállítása, úgy a folytatása is lehet sokféle. Ki, hogyan szokta meg.Én így szoktamA lisztet, a víz 90%-át, és az aktív kovászt összekeverem a kelesztőtálban. Nem dagasztok! Csak összegyúrom. Lefedem a kelesztőtálat, legalább 30 percig pihenni hagyom a tésztát. Utána a maradék vízben feloldom a sót, és hozzáadom a tésztához. Itt már dagasztok. Kézzel a legjobb, de ha valaki géppel szeretné, hát tegye azzal. A dagasztás kb.10 percig tart. Amikor a sóoldatos vizet felvette a tészta, -ez kb. 5 perc-, kiborítom egy lisztezett felületre, és további 5 percig dolgozom a tésztát. Addig kell dolgozni, míg sima nem lesz a tészta