Valamiért úgy emlékeztem, hogy rizottó recept már van a blogon, de meglepve tapasztaltam, hogy nincs. Így most pótoltam ezt a hiányosságot. Jelen esetben ez a rizottó garnélás, de lehet húsos, gombás, zöldséges, májas, vagy csak úgy, magában. Mindenhogyan. Mert finom.Hozzávalók (2 személyre, étvágytól függően):16 dkg rizottó rizs (nem kimondottan rizottó rizzsel az étel nem készíthető el, nem olyan lesz a végeredmény, amilyennek lennie kell)1 kisebb fej vöröshagyma2 gerezd fokhagyma2 dl száraz fehérbor1-2 liter zöldség alaplé ( vagy más alaplé húsból, rákból, vagy húsleves)25 dkg garnéla10 dkg vaj10 dkg parmezánfrissen őrölt bors, sáfrány (hiányában sáfrányos szeklice)finomra vágott petrezselyem zöldjeElkészítése:Az alaplét (húslevest) elkészítjük és a tűzhely egyik lapján egy fazékban forrásban tartjuk.A vöröshagymát rendkívül finomra aprítjuk. A vaj felét egy fazékban felmelegítjük, majd a finomraaprított vöröshagymát rádobjuk és közepes tűzön dinszteljük. Nem kell aranybarnára pirítani a hagymát, csak üveges legyen és puhuljon meg. Ha ez megtörtént, akkor a vékonyra szeletelt fokhagymát is rátesszük, amikor megérezzük a felszálló fokhagyma illatot, akkor ráöntjük a rizst (amit nem mosunk meg). Pár percig kevergetjük a vajas hagymás alapon a rizst, de nem pirítjuk, csak átmelegítjük. Amikor a rizsszemek átmelegedtek, akkor nyakon öntjük a száraz fehérborral, teszünk bele egy csipet sáfrányt, majd addig kevergetjük, amíg a rizs a bort magába szívja. Ekkor merőkanalanként a forrásban lévő léből ráöntünk, kevergetjük, míg magába szívja, újabb kanál lét öntünk rá, kevergetjük, addig ismételgetve kanalanként ezt a folyamatot, amíg a rizs puhulásnak indul.Ha a rizs még roppanós, rágható (al dente), szépen megduzzadt, krémes állagú, akkor elkészültünk. Nagyjából 15-25 perc idő alatt érjük el ezt az állapotot, nincs pontos idő. Figyelni kell és kóstolni. A rizottó ráérős étel. Ráérősen ott kell állni mellette, közepes lángon folyamatosan kavargatva, türelemmel készül.Ha a rizs elkészült, akkor a végén hozzáadjuk a vaj másik felét, alaposan elkeverjük, míg eltűnik, majd a reszelt parmezánt is beletesszük és elkeverjük, hogy elolvadjon benne.Kóstoljuk, ha kell sózzuk, borsozzuk. A végeredménynek olyan állagúnak kell lennie, mint egy jó krémes, sűrű tejberizsnek. Tálaláskor mehet rá finomra vágott petrezselyem zöldje.Ez az alap rizottó, amelyet zöldség alaplével kellene készíteni. A zöldség alaplé úgy készül, hogy mindenféle, kezünk ügyébe eső zöldséget, maradék zöldséget (vöröshagymát, pórét, répát, zellert, karalábét, petrezselyem gyökeret, paradicsomot, paprikát) bő vízben (hogy ellepje) felteszünk főni (mindenfajta zsiradék nélkül), majd főzzük egy órát és leszűrjük. Ezzel a sima zöldség alaplével a főzés során gyakorlatilag a vizet pótolhatjuk, levesnél, főzeléknél, sok egyéb másnál.Ha páncéljában kapjuk a garnélát, akkor a páncéljától megfosztott rákhúst félretesszük, a rizottó utolsó pár percében az ételbe keverjük (néhány perc elég neki). A rák páncéljából pedig alaplevet főzünk úgy, ahogy az előbb leírtam. Egy órát főzzük a páncélokat vízben, majd leszűrjük. Ezzel a rák alaplével öntjük fel a rizst.Ha csirkemell kockákat, gombát lepirítunk és a végén a kész rizottóba keverjük, akkor csirkés- vagy gombás rizottót kapunk. Igazából ízlésünknek megfelelően bármit tehetünk bele. Ha egy egyszerű zöldséges rizottót ennénk, akkor vagy apró kockákra darabolt és előzetesen pirított-párolt zöldségeket, vagy egyszerűen csak egy jó nagy marék zsenge, fagyasztott zöldborsót teszünk bele a vége felé. No és persze vajat és parmezánt.Az alap rizottónk felturbózásának csak a fantáziánk szabhat határt.A képen garnélás rizottó látható. A díszítés egy sajtropogós, amely nagyon egyszerűen elkészíthető, ropogós sajt chips. Egy serpenyőt közepes lángos felmelegítünk, majd beleszórunk egy réteg ízlésünknek megfelelő sajtot (parmezánt, trappistát, esetemben füstölt kemény házisajt) és elkezdjük sütni. Ha az alja elkezd pirulni, akkor alányúlunk, megfordítjuk és a másik oldalát is megpirítjuk. Amíg forró alakítható, ügyesen felsodorható és ilyen tekercs lehet belőle, maradhat sima, akkor egy vékony, roppanós korong lesz az eredmény. Ha kihűlt, onnantól viszont törik, nem hajítható és alakítható.Érdemes kipróbálni, mert finom, laktató és nem bonyolult, csak az időt kell rászánni.