Egy kis üveg medvehagyma termést tartósítottam tejsavas erjesztéssel.
Sok nem kell, mert nagyon erős ízű.

Egyre több zöldséget, gyümölcsöt próbálok ki
tejsavasan,
szénsavasan
vagy akár
ecetesen
erjesztve.
A vadzöldségek közül készítettem már tejsavasan erjesztett
komlóhajtást
és
savanyított vegyes levélzöldség keveréket,
vadzöldséges kimchit,
medvehagymás-podagrafüves savanyú káposztát,
podagrafüves-gyömbéres sárgarépa savanyúságot.
Az erjedés gyorsabb elindulása érdekében egy már kész, tejsavasan erjesztett zöldség levével érdemes beoltani a sós levet, vagyis áttelepíteni egy kis tejsavbaktérium kultúrát. Különösen abból érdemes telepíteni, amelyik zöldségünk nagyon finom, jó ízű, mert akkor annak a baci összetételével jó eséllyel ismét finom savanyúság érik. Akinek ilyen még nincs, ne csüggedjen mert az erjedés magától is elindul. Nekem jó tapasztalataim vannak, még semmi nem romlott meg, de fontos pár szabályt betartani. Az erjedés elindulásához meleg kell, 22 fok legalább, a zöldségeknek pedig lé alatt kell mindig lenni, különben penészesedhet. Fontos az üvegek lezárása is, nehogy befertőződjön valami nemkívánatos mikrobával.A medvehagyma terméskéket alaposan megmostam, majd felforralt és lehűtött, sós vízzel öntöttem le. A só és a víz aránya: 1 l víz / 2 dkg (1 ek) só. Az erjedés gyorsítása érdekében egy saját erjesztésű savanyított zöldség levéből adtam néhány kanállal a léhez, majd lezárva melegen, 22-23 fok körül tartottam az üvegeket. Az erjedés már a második napon megindulhat és 5-6 nap után már nem sós, hanem savanykás lesz a lé.
Ezután hidegre tettem az üveget, ahol még tovább érhetett, mostanra épp jó, savanyú a leve és erőteljesen medvehagymás.