Érdekes, de nagyon finom süteményre bukkantunk. A recept furcsasága fogott meg, és hogy cseppet sem passzolt hozzá a kép. :D Bizonyos oldalakon ez nem meglepő, de kíváncsi voltam, vajon mi sül ki belőle. Tök őszinte leszek, túl drága ahhoz, hogy ebben a formában ismételjek, de a mogyorós tészta (átalakítva, így túl tömör, szinte gumis), és a vaníliás krém (marcipán nélkül, semmi, de semmi nem érződött belőle, és ehhez drága mulatság), valamint a fergeteges ízű karamellizált banán marad, ezutóbbit érdemes szerintem cukorral is megszórni sütéskor, hogy fincsi karamellszósz képződjön, ne csak "főjön" a banán.
Tulajdonképpen átalakítanám az egészet, úgy ahogy van. :D Mondjuk pikk-pakk elfogyott, tehát az alapötlet nem rossz, de mindenki megjegyzett valamit. ("Miért ilyen fura a tészta, nem olyan puha, mint szokott." "Marcipán? Ebben? Hol?" "Hű, ez a banán tök jó így benne. Karamell illene még hozzá.")Én elhozom azért az eredeti receptet, aztán egy későbbi alkalommal meg a szerintünk javítottat, és azt, hogy milyen lett végül.
Tészta
4 tojás100 g cukorsó80 g kg liszt60 g darált mogyoró1 tk őrölt fahéjKrém
1 rúd vanília500 ml tej1 ek cukor1 tojássárgája1 csomag vaníliás pudingpor200 g marcipánmassza250 g vaj4 db nagyobb banán (nekem 6 is kellett, zsugorodik sütéskor)6 ek narancslé1 ek kakaóporAz egész tojásokat és a cukrot egy csipet sóval keverjük krémesre (Hm. Híg. Baromira. Verjük fel a fehérjét külön.). A lisztet, mogyorót és a fahéjat keverjük össze, majd dolgozzuk bele a cukros-tojásos masszába. Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral és 200 °C-ra előmelegített sütőben süssük 10-12 percig. (Én 22*32 cm-est használtam, alig 1 cm magas lett, érdekes volt félbevágni. :D)
A vaníliarudat vágjuk hosszában félbe és egy kés hegyével kaparjuk ki belőle a magokat. 450 ml tejjel főzzük fel. A megmaradt tejet keverjük el a pudingporral, majd adjuk hozzá a tojássárgát és egy evőkanál cukrot. Adjuk a vaníliás tejhez és állandó keverés mellett forraljuk fel. A marcipánt nagy lyukú sajtreszelőn reszeljük le, vágjuk kockára a vajat, majd dolgozzuk el a pudingban. (Az egy kanál cukrot és a 200 g marcipánt halál lazán cseréljük le 200 g porcukorra. Semmi nem érezhető belőle. Sorolom az ízeket: mogyoró, vanília, banán (némi karamell), narancs, kakaó, elveszik köztük.)A banánt hámozzuk meg, majd hosszában vágjuk félbe. Egy lábasban 50 g felforrósított vajon mindkét oldalát süssük aranybarnára. (Nekem nem aranylott, ellenben puhult, mint állat, szóval megszórtam cukorral, és akkor már kezdett aranyosodni. :) )A kisült banánokat tegyük tányérra hűlni. A kihűlt tésztát vágjuk félbe. Tegyük sorban rá a sült banánokat és a vaníliás krém felét. Helyezzük rá a második réteg tésztát, locsoljuk meg narancslével és simítsuk el rajta a maradék vaníliás krémet. A tetejét szórjuk meg kakaóporral.Hát, ennyi a történet. Nagyon drága, ellenben nem túl sok, elég lapos sütink lett, ami még véletlenül sem hasonlít a poszt mellé csatolt képen a forrásban. :D
Sebaj, ezt is kipróbáltuk, és ismételni fogjuk, de másképp. :)Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! :)Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a
DesszertSarok csoportban!