A magyar felsőoktatás legfőbb jellemzői közé az utóbbi időben a forráscsökkenés és a hallgatói létszám csökkenése tartozik. Hazai statisztikák szerint a felsőoktatásra fordított források továbbra is nagyon szűkösek. Évek óta a GDP kevesebb mint 1 százalékát fordítjuk rá, idén már csak nagyjából fél százalékát, miközben ez az arány az OECD-országok körében átlagosan 1-1,2 százalék körül mozog. Az 1 százalékos ráfordítási aránytól azonban egyre inkább távolodunk, holott a felsőoktatásba fektetett pénz és a gazdaság fejlettsége között szoros összefüggés van.
A Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja 2012-es magyar felsőoktatásról készült stratégiai helyzetjelentésében azt írta, hogy „az 1 százalék állami részarány a gyakorlatban egy olyan küszöb, ami alá menni nem tanácsos. Ha pedig a felsőoktatásból összességében is forráskivonás történik, az adott ország jövőbeni gazdasági potenciálja károsodik”. A probléma egyébként nem újkeletű. A KSH adatai szerint már 2003 óta a kívánatos 1 százalék alatt vagyunk, ez csak tovább romlott az elmúlt években. 2008 és 2013 között a tíz nagy állami egyetem költségvetési támogatása 40 százalékkal esett vissza, a hallgatói létszám pedig az elmúlt 8 évben csaknem 20 százalékkal csökkent.
Ráadásul a lisszaboni stratégia keretén belül Magyarország is vállalta, hogy 2020-ig Magyarországnak is 40 százalékra kellene emelni azoknak az arányát, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Jelen pillanatban nagyon távol állunk ettől az aránytól, és az elmúlt évek felsőoktatási reformjai pedig nem segítették a cél elérését.
Forrás: hir24.hu
[...] Bővebben!