A Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén elfogadta azt a szándéknyilatkozatot, amely alapján Budapest megpályázhatja a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezési jogát. A döntést nagy valószínűséggel az országgyűlés is megerősíti, az utolsó ülésnapon szavaz róla a T. Ház.
Azt már most tudni lehet, hogy a XXXIII. nyári játékok megrendezésének jogáért elindul Boston, Párizs, Hamburg és Róma, sőt, még az is lehet, hogy keleti barátaink, az azeriek is beszállnak a versenybe. Párizs két, Róma pedig már egy alkalommal nyerte el a rendezés jogát. Hamburgban ugyan nem volt még olimpia, de Németország már rutinos rendező, az Amerikai Egyesült Államok pedig eddig a legtöbb (8) olimpiának adott már otthont. Ez azért fontos szempont, mert az első pályázók nem nagyon szoktak labdába rúgni a kiválasztásnál, az utóbbi évtizedekben pedig csak a legnagyobb és legerősebb országok, illetve városok kaphattak rendezési jogot.
A budapesti olimpia támogatói gyakran érvelnek azzal a pályázat mellett, hogy a NOB Agenda 2020 programja olcsóbbá teszi a rendezést, megnyitva ezzel az utat a kisebb városok előtt is, amelyeknek eddig esélyük sem lett volna pályázni. A valóságban azonban az Agenda 2020 önmagában nem képes arra, hogy olcsóbbá tegyen egy olimpiai rendezést. A program értékét majd az határozza meg, amit megvalósít belőle a NOB, illetve a pályázó városok.
Kétségkívül szép álom egy budapesti olimpia ígérete (legutóbb 2001 májusában dobta be az ötletet a Fidesz, el is költött rá több milliárd forintot), és láthatóan az ellenzéki pártok sem tudtak mit kezdeni a helyzettel. A Fővárosi Közgyűlésben Csárdi Antal nem és Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett igent nyomott mindenki. Ami a pártokat illeti: a Jobbik elviekben támogatja az olimpiát, de ők sem tartják reálisnak a költségvetést, így az álláspontjuk bármikor változhat. Az MSZP álláspontját nehéz követni a kérdésben - most éppen ellenzik - az LMP és az Együtt elveti, a Demokratikus Koalíció pedig hosszas hezitálás után döntött az elutasítás mellett.
Mi úgy látjuk, nincs olyan szempont, amely alapján Magyarország készen állna egy olimpia megrendezésére. Arról nem is beszélve, hogy 1984 óta nem volt olyan, hogy megtérült volna az olimpiaszervezés a rendező országnak, a rendező állam költségei pedig átlagosan 179 százalékkal rúgnak magasabbra a játékok végére, mint amennyit a rendező országok eredetileg beterveztek. No persze (a realitások talaján állva) a rendezési jog elnyerésére minimális az esély, de egy vesztes pályázat is 10 milliárdos nagyságrendű tétel, amit a költségvetés áll majd.

[...] Bővebben!