A fiatalkori munkanélküliség évtizedek óta komoly gondot jelent Európában. Az elmúlt években a válság hatásai egyes államokban csak felerősítették a problémát. Az Eurózóna periféria-országaiban a helyzet olyannyira súlyos, hogy lényegében társadalmi katasztrófa sújtja például Görögországot, Spanyolországot, mert ezekben az országokban minden második fiatal állástalan. Nem is csoda, hogy Angela Merkel nemrég az EU legeslegfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az állástalan fiatalok munkához jussanak. Ha a magyarországi adatokat megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, mi is nagy bajban vagyunk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) büszkén megírta a május elsejei győzelmi jelentésében, hogy a magyar fiatalok munkanélkülisége (19,2 százalék) kedvezőbb az európai átlagnál (20,9 százalék), illetve azt, hogy új munkahelyek döntően a versenyszférában jöttek létre. A szomorú valóság az, hogy több fontos tényezőt egyáltalán nem vett figyelembe az NGM, amikor világgá kürtölte ezeket az eredményeket. Az elmúlt évek folyamán fiatalok tízezrei hagyták itt az országot, a munkanélküliségi ráta csökkenése ellenére pedig növekszik a nem foglalkoztatott, de oktatásban, képzésben sem részesülő fiatalok (NEET youth) száma. Ezen kívül a KSH adataiból az is látszik, hogy a versenyszférának nem sok köze volt a munkanélküliséget érintő számok javulásában.

[...] Bővebben!